Hadrév
Napjainkban a Hadrév olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. A technológia és a globalizáció előrehaladtával a Hadrév a politikától a populáris kultúráig különböző területeken a vita kulcsfontosságú pontjává vált. Mivel a Hadrév továbbra is az érdeklődés középpontjában áll, egyre több vita folyik a téma körül. Fontossága ellenére azonban még mindig sok ismeretlen és egymásnak ellentmondó vélemény van a Hadrév-ről, ami szükségessé teszi, hogy a kérdéssel részletesen foglalkozzunk, elemezve különböző szempontjait és perspektíváit. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hadrév különböző aspektusait és a mai társadalomra gyakorolt hatását.
| Hadrév (Hădăreni) | |
 | |
| A református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Maroskece |
| Rang | falu |
| Községközpont | Maroskece |
| Irányítószám | 547156 |
| SIRUTA-kód | 116108 |
| Népesség | |
| Népesség | 811 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 126 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 28′ 01″, k. h. 23° 59′ 01″46.466984°N 23.983738°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 01″, k. h. 23° 59′ 01″46.466984°N 23.983738°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hadrév témájú médiaállományokat. | |
Hadrév (románul Hădăreni) falu a romániai Maros megyében, az Aranyos partján.
Fekvése
Marosludastól 10 km-re, Aranyosgyérestől pedig 25 km-re, az Aranyos és az E60-as európai út mellett fekszik. Mivel többször is előfordult, hogy az Aranyos kiöntött, a folyó mellett élő emberek lassan elköltöztek a falu más részeire.
Története
Először 1270-ben tettek róla írásos említést.
1910-ben 935 lakosából 631 román, 275 magyar, 29 cigány anyanyelvű volt.[2]
Az 1992-es népszámlálási adatok szerint 870 lakosa volt, amelyekből 600 román (69,0%), 147 magyar (16,9%) és 123 roma (14,1%).[3]
1993 szeptemberében etnikai zavargások színhelye volt a község, egy román férfi meggyilkolása után a falusiak felgyújtották a helyi romák házait és hármat megöltek közülük. A kivonult rendőrségnek nem sikerült helyreállítania a rendet, a romák hónapokig nem térhettek vissza otthonukba. Az ügy a strasbourgi Emberjogi Bíróság elé került, mely megállapította, hogy a román állam súlyosan sértette a romák jogait.[4][5][6]
2005-ben megnyitotta kapuit a falu határában a Schuster second-hand elektronikus gépekkel kereskedő cég. Ezzel a munkanélküliségi ráta is csökkent pár százalékkal. Szintén 2005-ben az Európai Unió és a román állam segítségével bevezették az ivóvízhálózatot.
Nevezetességei
A falu magában őrzi a múltat. Az 1910-ben épült református templom mellett még említésre érdemesek a főutca régi házai.
Híres emberek
- Itt született 1876-ban Szilvássy Karola erdélyi magyar arisztokrata, művészetpártoló
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912) | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2023. április 30.)
- ↑ Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003
- ↑ Haller István: Hadrév hat év után, Korunk, Harmadik folyam X/9. 1999. szeptember (http://www.hhrf.org/korunk/9909/9k07.htm Archiválva 2014. július 15-i dátummal a Wayback Machine-ben)
- ↑ Haller István: Romalincselések Romániában, Regio, nr. 1/1999 (ISSN 0865-557X), Budapest, 178-194 o.
- ↑ ECHR: Case of Moldovan and others v. Romania, No. 2
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}