Kissármás
Ebben a cikkben a Kissármás kérdésével kívánunk foglalkozni, amely az utóbbi időben vált aktuálissá. A Kissármás olyan téma, amely felkeltette az akadémikusok, kutatók, szakemberek és a nagyközönség érdeklődését. Az elmúlt években megnövekedett a Kissármás körüli publikációk, kutatások és viták száma, ami további tanulmányozásra és megértésre ösztönözte. Ezért elengedhetetlen a Kissármás elemzése és reflektálása annak érdekében, hogy jobban megismerjük és megértsük annak különböző területekre gyakorolt hatását. Éppen ezért ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy átfogó és részletes áttekintést adjunk a Kissármás-ről, kitérve annak különböző dimenzióira, következményeire és lehetséges jövőbeli perspektíváira.
| Kissármás (Sărmășel) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagysármás város |
| Irányítószám | 547519 |
| SIRUTA-kód | 119297 |
| Népesség | |
| Népesség | 654 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 14 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 370 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 45′ 38″, k. h. 24° 10′ 44″46.760625°N 24.178854°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 38″, k. h. 24° 10′ 44″46.760625°N 24.178854°E | |
 | |
Kissármás (románul Sărmășel) falu Romániában Maros megyében. Közigazgatásilag Nagysármáshoz tartozik.
Fekvése
Marosvásárhelytől 51 km-re északnyugatra a Mezőségi-patak völgyében fekszik községközpontjával Nagysármással északkeletről szorosan összenőve.
Nevének eredete
Neve a magyar sárma (= kígyóvirág) növénynévből való.
Története
1329-ben említik először.1907 és 1909 között salétromot keresve a Bolygó-réten végzett fúrásoknál fedezték fel Erdélyben először a földgázt. A gázmező szomszédságában sósforrások törnek fel, melyekre sósfürdő is települt. 1910-ben 890, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Nagysármási járásához tartozott. 1992-ben 724 lakosából 708 román, 12 magyar, 4 cigány volt.
Híres emberek
- Itt született 1893. február 13-án Szász Ferenc, szövérdi mezőgazdasági szakíró és amatőr csillagász.
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
Kapcsolódó szócikkek
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}