Lukafalva

A mai világban a Lukafalva olyan téma, amely világszerte sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a tudományos területen való relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Lukafalva nagy jelentőségű témává vált. Ahogy egyre többen érdeklődnek a Lukafalva iránt, viták, kutatások és viták születnek, amelyek a témával kapcsolatos szempontok széles skáláját fedik le. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Lukafalva különböző aspektusait és mai hatását.

Lukafalva (Gheorghe Doja)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségLukafalva
Rangközségközpont
Irányítószám547260
Körzethívószám0265
SIRUTA-kód116992
Népesség
Népesség597 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság505 (2011)[1]
Népsűrűség15,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,45 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 28′, k. h. 24° 30′46.466667°N 24.500000°EKoordináták: é. sz. 46° 28′, k. h. 24° 30′46.466667°N 24.500000°E
Térkép

Lukafalva vagy Dózsa György[2] (románul Gheorghe Doja, korábban Lucafalău) községközpont Romániában Maros megyében. 1941-ben ideiglenesen egyesült Lukailencfalvával.

Fekvése

Marosvásárhelytől 11 km-re délnyugatra a Nyárád bal partján fekszik. A község a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik.

Nevének eredete

Eredeti neve a Lukács személynév rövidített változatából való, 1952 óta viseli románul a Háromszékről származott Dózsa György nevét. Ezt a nevet a román közigazgatás adta a falunak. Sokan ezt a falu magyar nevének automatikus Dózsa Györgyre megváltozásának is vélik.

Története

1409-ben Lucafalva néven említik először. A falu sokat szenvedett a hadak és árvizek pusztításaitól. 1910-ben 713, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1940-ben Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolásakor, a falu visszakerült Magyarországra. 1992-ben 508 lakosából 472 magyar, 21 cigány és 15 román volt.

Látnivalók

Híres emberek

  • Itt született 1762-ben Benkő Zsigmond, pap Sáromberkén, majd 1819. évi haláláig a székelyudvarhelyi református kollégium teológiatanára.[3] Az előzményekről: az Árkosról származó Benkő Benedek Lukafalván benősült az ott birtokos – szintén primor – Bartha családba (lustra 1629-ből). A leszármazók itt véglegesen legyökereztek. 1814. november 23.: Benkő Zsigmondnak és hitvesének, Bodosi Máriának Lázár nevű fia "Wolldorfon (Dombos) kereszteltetett meg". Benkő Zsigmond hamarosan elvált, nem is látta gyerekét, hamarosan újra nősült (egy Eszter nevű lány maradt utána), de már csak öt évet élt. 1819-ben halt meg.
  • Itt született Gergely Sámuel (1845. április 2. – 1935. március 28.) történész. Gergely Lajos pedagógus testvéröccse.
  • Itt született Nagy György filozófus, filozófiai és társadalomelméleti szakíró (1938. január 1. – Kolozsvár, 1998. december 26.)
  • Itt született Székely József agrármérnök, mezőgazdasági kutató és szakíró (1928. szeptember 22-én)

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  2. ↑ Szer Pálosy Piroska: Korszerűsítések Dózsa György községben. Népújság, 2019. május 25. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  3. ↑ Ősz Sándor Előd: A Görgényi Református Egyházmegye történeti névtára a kezdetektől 1848-ig. 113. old. Gondolat Kiadó, 2013.

További információk