Székely József (agrármérnök)

Ebben a cikkben a Székely József (agrármérnök)-et átfogó és mély perspektívából közelítjük meg, feltárva annak számos oldalát és következményeit az élet különböző területein. Egy részletes és átgondolt elemzés segítségével igyekszünk teljes mértékben megérteni a Székely József (agrármérnök) jelentőségét és hatását a mai társadalomra, valamint az általa jelentett kihívások lehetséges megoldásait vagy alternatíváit. Különböző megközelítéseket és nézőpontokat fogunk megvizsgálni, hogy a Székely József (agrármérnök) holisztikus és gazdagító vízióját kínáljuk, azzal a céllal, hogy elősegítsük a vitát és a kritikai reflexiót erről a ma oly fontos témáról.

Ez a szócikk az agrármérnökről szól. Hasonló címmel lásd még: Székely József (egyértelműsítő lap).
Székely József
Született1928. szeptember 22.
Lukafalva
Elhunyt1994. december 16.(k. n.) (66 évesen)
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaagrármérnök,
mezőgazdasági kutató,
szakíró

Székely József (Lukafalva, 1928. szeptember 22.– 1994. december 16.(k. n.))[1] erdélyi magyar agrármérnök, mezőgazdasági kutató és szakíró.

Életútja, munkássága

Kertészeti szakiskolát Radnóton (1950), szakközépiskolát Székelyudvarhelyen, a Mezőgazdasági Líceumban végzett (1952). Főiskolai tanulmányait a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola kertészeti szakán kezdte, majd Moszkvában fejezte be 1957-ben. Ezután a kolozsvári Kertészeti Kísérleti Állomás kutatója volt nyugdíjazásáig (1990).

Kutatómunkája eredményeiről hazai szaklapokban és tanácskozásokon számolt be, nagyszámú ismeretterjesztő írása jelent meg hazai napilapokban és folyóira­tokban (Falvak Dolgozó Népe, Dolgozó Nő, A Hét, Vörös Zászló, Előre, Igazság, Făclia, Horti­cultură, Grădina, Via şi Livada, Agricultura Socialistă).

Művei

  • Combaterea bolilor şi dăunătorilor plantelor ornamentale (társszerző, Bukarest, 1968);
  • Védekezés a dísznövények betegségei és kártevői ellen (társszerző, Bukarest, 1969);
  • Kertészeti növények védelme (társszerző, Bukarest, 1975);
  • Bogyós gyümölcsűek termesztése (társszerző, Bukarest, 1983);
  • Dísznövények védelme (Bukarest, 1983).

Jegyzetek

  1. ↑ Részvét, Szabadság, 1994. december 16. Online hozzáférés

Források