Cikmántor
Ebben a cikkben a Cikmántor-be fogunk beleásni, amely ma nagyon fontos téma. A Cikmántor eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig számos tudományág szakértői viták és tanulmányok tárgya volt. Az évek során a Cikmántor meghatározó tényezőnek bizonyult az emberek életében, befolyásolja döntéseiket, viselkedésüket és felfogásukat. Kritikus és elemző pillantással igyekszünk megvilágítani ezt a lenyűgöző témát, feltárva annak különböző oldalait és a mindennapi életben betöltött következményeit.
| Cikmántor (Țigmandru, Zuckmantel) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Szásznádas |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szásznádas |
| Irányítószám | 547433 |
| SIRUTA-kód | 118502 |
| Népesség | |
| Népesség | 1291 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 183 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 21′, k. h. 24° 43′46.350000°N 24.716667°EKoordináták: é. sz. 46° 21′, k. h. 24° 43′46.350000°N 24.716667°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cikmántor témájú médiaállományokat. | |
Cikmántor (románul Țigmandru, németül Zuckmantel, szászul Tsäckmankel) falu Romániában, Maros megyében.
Fekvése
Erzsébetvárostól északkeletre, Segesvártól 16 km-re északra a Nádas-patak mellett fekszik.
Története
Nevét 1325-ben említették először t/p. Chekmantul néven, mint a Szalók nemzetség tagjainak birtokát. Ez évben osztoztak meg rajta az e nemzetségből való Simon bán fiai.
Későbbi névváltozatai: 1344-ben p. Chekmantul, 1380-ban Chekmantel, 1407-ben Cicmantol, 1435-ben Chikmantor. 1441-ben Cykmandel-i Lászlóné Veres Katalin és testvére Imre részbirtokosok Túron és Csánban. 1451-ben Cykmanthor-i néhai Simon bán örökösei Somogyomi, Kendi Baládfi és Kémeri társaikkal egyezséget kötöttek birtokaik visszaszerzésére. 1479-ben nevét Chykmandor formában írták és a Szalók nb. Czikmántoriak és Darlasziak birtoka volt. (Cs 5: 873)
1910-ben 1090, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Erzsébetvárosi járásához tartozott. Román lakosainak felét 1944 után telepítették be az elhurcolt erdélyi szászok birtokaira. 1977-ben még 385 szász lakta. 1992-ben 859 lakosából 417 román, 298 cigány, 86 magyar és mindössze 58 szász volt.
Látnivalók
- Szász evangélikus temploma gótikus stílusban épült, a központban áll, szépen gondozott környezetben.
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
További információk
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}