Maroscsapó
Mai cikkünkben a Maroscsapó-ről fogunk beszélni, amely témával az elmúlt években nagy jelentőséget kapott. A Maroscsapó olyan téma, amely vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken, a politikai szférától a társadalmi és kulturális szféráig. Ebben a cikkben a Maroscsapó különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg, elemezzük a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását és a történelmi kontextusban való relevanciáját. Továbbá megvitatjuk a Maroscsapó hatásait a mindennapi élet különböző területein, valamint az egyéni és kollektív szintű döntéshozatalra gyakorolt hatását. Reméljük, hogy ez a cikk átfogó és gazdagító víziót nyújt a Maroscsapó-ről, elmélkedésre és vitára hív egy ma nagyon fontos témáról.
| Maroscsapó (Cipău) | |
 | |
| Ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Radnót |
| Irányítószám | 545101 |
| SIRUTA-kód | 117845 |
| Népesség | |
| Népesség | 1146 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 154 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 26′ 56″, k. h. 24° 16′ 40″46.448757°N 24.277859°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 56″, k. h. 24° 16′ 40″46.448757°N 24.277859°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Maroscsapó témájú médiaállományokat. | |
Maroscsapó (románul Cipău, németül Tschappen) falu Romániában Maros megyében. Közigazgatásilag Radnóthoz tartozik.
Fekvése
Radnóthoz tartozó község, tőle 4 km-re keletre, a Maros bal partján fekszik.
Története
Már az őskorban is lakott hely volt. Határában a mintegy 8000 évvel ezelőtt virágzó Starčevo–Körös-kultúra telepét fedezték fel, oszlopos szerkezetű, tapasztott sövényfalú házakkal.[2] Területén római pénzeket, 5. századból származó ezüsttárgyakat, 8–9. századi kerámiákat is találtak.
A település nevét az oklevelek 1332-ben Thapev néven említették először.
Árpád-kori település, temploma 1332-ben már állt.
1910-ben 906, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásához tartozott. 1992-ben 1015 lakosából 745 román, 224 magyar, 46 cigány volt, közülük 752 ortodox és 202 református.
Határában nagy sertéstelep és halastó is van.
Híres emberek
- Itt született 1872. november 26-án Id. Boér Elek jogtudós, jogpolitikus.
- Itt született 1878-ban Réz Mihály közjogász, szolgabíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1909).
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ Erdély története 15. o.
Források
- Románia (Panoráma 1975) ISBN 963-243-068-9
- ↑ Erdély története: Köpeczi Béla (főszerk) – Makkai László (szerk) – Mócsy András (szerk): Erdély története (három kötetben, első kötet). Szász Zoltán (szerk). Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986. ISBN 963 05 4203 X
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}