Székelyvécke
A mai világban a Székelyvécke sok ember érdeklődésének és megvitatásának témája lett. Akár a mai társadalomban betöltött relevanciája, akár a munka világára gyakorolt hatása, akár az emberek mindennapi életében betöltött jelentősége miatt, a Székelyvécke olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Az évek során a Székelyvécke-ről és annak következményeiről viták folytak, ami ellentmondó véleményeket és növekvő érdeklődést váltott ki a különböző területeken gyakorolt hatásának megértése iránt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Székelyvécke témáját és különféle vonatkozásait, elemezve jelentését, fontosságát és lehetséges következményeit a jövőben.
| Székelyvécke (Vețca) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Székelyvécke |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 547640 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 120183 |
| Népesség | |
| Népesség | 342 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 402 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 9,12 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 37,49 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 21′, k. h. 24° 47′46.350000°N 24.783333°EKoordináták: é. sz. 46° 21′, k. h. 24° 47′46.350000°N 24.783333°E | |
 | |
| Székelyvécke weboldala | |
 | |
Székelyvécke (1899-ig Véczke, románul: Vețca, németül: Wetz) falu Romániában, Maros megyében. Székelyvécke község központja, Székelyszállás és Magyarzsákod tartozik hozzá.
Fekvése
A Marosvásárhelytől 39 km-re délkeletre, a Kis- és a Nagy-Küküllő vízválasztó dombságának északi oldalán, a Vécke patak által kialakított hosszanti völgy középső szakaszának felső részén fekszik.
Története
1319-ben Weichkefew néven említik először. A határában emelkedő Őrhegyen a helybeliek egykori várat feltételeznek. A Tatárvár nevű magaslaton feküdt a középkori Hogya falu. Római katolikus temploma 1790 és 1792 között épült a régi templom helyére. Korábban a temető szélén is állt egy Mária-templom, amely a 16. század előtt plébániatemplom volt. A 16. században a falu unitárius lett, de 1723-ra rekatolizálódott, ekkor a templom is újra katolikus lesz. Bartalis udvarháza nem maradt fenn. 1910-ben 839 lakosából 830 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 462 lakosából 453 magyar és 9 román volt.
Jeles szülöttei
- Itt született 1940. július 7-én Visky Árpád magyar színművész.
- Itt született 1962-ben Birtalan Ákos romániai magyar politikus, turisztikai miniszter.
Látnivalók
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}