Székelyszentmiklós

Ebben a cikkben a Székelyszentmiklós témáját különböző nézőpontokból tárjuk fel, azzal a céllal, hogy szélesebb és teljesebb képet adjunk annak fontosságáról és környezetünkre gyakorolt ​​hatásáról. Megismerjük történetét, hatásait a mai társadalomban, valamint a lehetséges jövőbeni fejleményeket. Multidiszciplináris megközelítésből a Székelyszentmiklós-et különböző oldalról közelítjük meg, beleértve a kulturális, gazdasági, technológiai és tudományos szempontokat is. Reméljük, hogy részletes és kimerítő elemzésünkkel átfogó képet adunk az olvasónak a Székelyszentmiklós-ről, és felkérjük őket, hogy gondolkodjanak el és vegyenek részt a vitában erről a lenyűgöző témáról.

Székelyszentmiklós (Nicoleni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségSiménfalva
Rangfalu
KözségközpontSiménfalva
Irányítószám537322
Körzethívószám+40 x66[1]
SIRUTA-kód86099
Népesség
Népesség48 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság69
Földrajzi adatok
Tszf. magasság458 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 20′ 20″, k. h. 25° 05′ 16″46.338798°N 25.087668°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 20″, k. h. 25° 05′ 16″46.338798°N 25.087668°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Székelyszentmiklós témájú médiaállományokat.

Székelyszentmiklós (románul Nicoleni) falu Romániában, Erdélyben, Hargita megyében.

Fekvése

Székelykeresztúrtól 6 km-re északkeletre, községközpontjától, Siménfalvától 1,5 km-re fekszik a Szentmiklósi-patak katlanszerű völgyfőjében, 450 méter tszf. magasságban, belterülete mindössze 14 hektár.

A falu határát fátlan dombvidék alkotja(356,3 ha). Erdője csupán délen, a Cserehát övezetében húzódik. Keletről a Borba (525 m) és az Árnyék (538 m) nevű siménfalvi dűlőkkel határos, és itt van Akasztófa-dombja is. Nyugatról a Kis- és Nagykedei dűlőkkel határos (Templomalj, Faluvége, Felső sás, Kedevölgye). A falu aszályos időszakban vízhiánnyal küzd, csak a Tiboldi kút vize nem apad el. Délről a Forrás-pataka, nyugatról a Sás-pataka, északról a Somály-pataka ömlik a Szentmiklósi Alba-patakába.

Története

Területe ősidők óta lakott. Határában a Csűr-dűlő területén bronzkori telep nyomaira bukkantak.

1910-ben 159, 1992-ben 83 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott.

Temploma

Az unitárius templom

Unitárius temploma 1862-ben épült a falu közepén amelybe beépítették a középkori templom néhány faragványát is(gyámkövét). A templom nyugati kapuját csúcsíves, hornyolt profilú kőkeret szegélyezi, küszöbe is egy kapukeret hengertagos szárköve. A hajó déli oldalára épített két késő gótikus gyámkövet falaztak be. Egyszínű kazettás mennyezete 1862-ből való. Régi kőfallal övezett temploma a Temetődombon állott.

Híres emberek

Jegyzetek

  1. ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. ↑ Magyar agrártörténeti életrajzok. Szerk. Dr. Für Lajos, Dr. Pintér János. Budapest: Mezőgazdasági Múzeum. 1989.  

Források