A mai világban a Borzont olyan téma, amely nagy aktualitást és érdeklődést váltott ki a társadalomban. Akár a mindennapi életre gyakorolt hatásáról, akár történelmi jelentőségéről, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatásáról van szó, a Borzont világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Borzont-hez kapcsolódó összes szempontot, az eredetétől a mai fejlődéséig. Multidiszciplináris megközelítéssel különböző nézőpontokat és összefüggéseket elemezünk, amelyekben a Borzont jelentős nyomot hagyott. Akár igyekszünk megérteni a modern társadalomra gyakorolt hatását, akár megfejteni történelmi gyökereit, a Borzont izgalmas és folyamatosan fejlődő témaként jelenik meg, amely soha nem szűnik meg meglepni minket.
Borzont (Borzont) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Község | Gyergyóalfalu |
Rang | falu |
Községközpont | Gyergyóalfalu |
Irányítószám | 537131 |
Körzethívószám | 0266 |
SIRUTA-kód | 84576 |
Népesség | |
Népesség | 710 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 748 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 737 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Borzont (románul: Borzont) falu Romániában, Hargita megyében.
A sorfalu a Nagy-Borzontpatak völgyében fekszik, Gyergyóalfalutól egy, Gyergyószentmiklóstól 10 km-re, a Bucsin-tetőre, majd Parajdra vezető 13B műút mentén. A bucsini út a havason a Kis-Borzontpatak völgyében emelkedik a tetőre.
A Bucsin-tető alatt, a régi Sóútja mellett: Borzontfőnél csobog egy forrás: itt ered a Borzont-pataka. Nem messze innen a Maros, valamint a beleömlő Kis-Borzont és a Fehér-patak egy flórában gazdag védterületet, a Nyírest öleli körül, mely fokozatosan emelkedik a medencétől a hegyvonulat felé.
1770-ben Moldvából görög keletieket telepítettek a faluba. 1992-ben 824-en lakták.
Nevét a Borzont patakról kapta.
A lakosság kirajzásával keletkezett falu. A múlt század végén és a század elején sokan költöztek Borzontra, ami akkor még csak egy tanyaféle település lehetett. Nem volt se templom, se iskola, sem üzlet. A nagy erdőkitermelések idején kaptak annyi fát a helybéliek, amiből egy iskola-kápolnát építhettek. Lassan-lassan különvált Alfalutól és ma már teljesen különálló falu.
Borzonton jelenleg 356 ház van, amit a falubeli mesteremberek építettek. Nagyon sok embernek van magántulajdonában kisebb műhely, ami arra szolgál, hogy a tulajdonukban lévő épületeket megjavítsák vagy újat építsenek.
Borzontnak több egyesülete volt, mint például a Gazda-kör, amit 1999-ben hoztak létre a falu gazdáinak jobb tájékoztatására. Tűzoltó egyesülete az Önkéntes Tűzoltó Alakulat nevet viseli. Jól megszervezett ifjúsági csoportja aktívan részt vesz minden rendezvény megszervezésében.
Borzontnak nincs saját polgármesteri hivatala, a falu ügyeit az alfalvi hivatalban intézik, ahol a falunak három képviselője van. Általános iskolája modern felszerelésekkel, többek között egy informatika laborral rendelkezik. Mindez Kémenes Katalin igazgatónőnek köszönhető. Az iskola 1959-ben épült Gaál Tamás tisztelendő jóvoltából, akinek a nevét 1998 óta viseli.
A falu egyetlen kápolnája a Bariczok nevezetű helyen, az erdőn épült 1999-ben. Ez a kápolna a Magyarok-asszonya nevet viseli. A kápolna felavatása óta minden évben augusztus 20-án megrendezik a Szent István-búcsút. Az ezredforduló alkalmával a Bucsin-tetőn 20 méter magas millenniumi keresztet állíttattak.
A borzonti kultúrotthonban különböző rendezvényeket tartanak, például esküvőket, falugyűléseket, bálokat és gazdagyűléseket, illetve színdarabokat adnak elő. A kultúrház az 1990-es években épült.
A falu nagy látogatottságnak örvend, inkább a nyári időszakban, mint télen. 2003-2004-ben és 2006-ban a Bucsin-tetőn sípályát építtettek.