A mai világban a Csobányos különleges jelentőséget kapott a társadalom különböző területein. Legyen szó politikáról, gazdaságról, technológiáról, kultúráról vagy a mindennapi életről, a Csobányos visszatérő és hatásos beszédtéma lett. Következményei és visszahatásai vitákat, elemzéseket és kutatásokat generáltak, amelyek célja, hogy megértsék jelentését és hatókörét. Különböző nézőpontokból a Csobányos befolyásolta a döntéshozatalt és az emberek egymás közötti interakcióját. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Csobányos hatását, és azt, hogy hogyan alakította a jelenlegi valóságunkat.
Csobános (Ciobăniș) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Község | Csíkszentgyörgy |
Rang | falu |
Községközpont | Csíkszentgyörgy |
Irányítószám | 537044 |
Körzethívószám | 0266 |
SIRUTA-kód | 84031 |
Népesség | |
Népesség | 5 fő (2011. okt. 31.)[1] |
Magyar lakosság | 4 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 880 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Csobányos (vagy Csobános), románul Ciobăniș község Romániában, Hargita megye határán.
Csíkszentgyörgytől 32 km-re fekszik. A Csobános-patak mentén található, Bákó megye határán. Csíkszentgyörgy község tartozéktelepülése, hegyi tanyája. Ménaságújfaluból közelíthető meg.
Lakóinak száma 1992-ben 31 fő volt, akik közül 29-en magyarok, és mindössze ketten románok. A falu lakó római katolikus vallásúak.
A falvacska a trianoni békeszerződésig Csík vármegye Csíkszentmártoni járásához tartozott.
Érdekes helyi néphagyomány, 1994 farsangján még ismeretes volt az ördöngözésnek nevezett elnépiesedett Lázár-dráma (a vetélkedő játékban az ördögök és az angyal vetélkednek az ember lelkéért). Más neve: ördögfarsangolás, dúsgazdagolás.