A mai világban a Kászonjakabfalva vitathatatlan előtérbe került. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Kászonjakabfalva olyan általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely minden korosztályt, kultúrát és társadalmi réteget érint. A társadalomra gyakorolt hatásától a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Kászonjakabfalva olyan probléma, amely nem marad napi szinten észrevétlen. Ebben a cikkben a Kászonjakabfalva-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük jelentőségét, következményeit és időbeli alakulását. Csatlakozzon hozzánk ezen a túrán keresztül a Kászonjakabfalva lenyűgöző világában!
Kászonjakabfalva (Iacobeni) | |
![]() | |
Katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Község | Kászonaltíz |
Rang | falu |
Községközpont | Kászonaltíz |
Irányítószám | 537237 |
Körzethívószám | 0266 |
SIRUTA-kód | 85314 |
Népesség | |
Népesség | 365 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 291 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kászonjakabfalva témájú médiaállományokat. | |
Kászonjakabfalva (románul Iacobeni) falu Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag Kászonaltízhez tartozik.
A Kászoni-medencében a községközpont Kászonaltíztől 4 km-re délre fekszik.
Nevét a birtokos Jakab családról kapta.
1567-ben említik. Az 1862-es tűzvészben a falu kétharmada leégett. 1910-ben 1758 zömmel magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 405 lakosából 335 magyar, 66 román és 4 cigány volt.