Napjainkra a Kászonújfalu nagy jelentőségű témává vált a mai társadalomban. Egyre többen szeretnek többet megtudni a Kászonújfalu-ről és annak az élet különböző területeire gyakorolt hatásairól. A politikától a technológián át a populáris kultúráig a Kászonújfalu bebizonyította, hogy jelentős hatással van életünkre. Ebben a cikkben a Kászonújfalu különböző aspektusait vizsgáljuk meg, elemezve eredetét, fejlődését és mai hatását. Ezenkívül közelebbről megvizsgáljuk, hogy a Kászonújfalu hogyan alakította és alakítja tovább a körülöttünk lévő világot. Csatlakozzon hozzánk a Kászonújfalu felfedezőútjára!
Kászonújfalu (Cașinu Nou) | |
![]() | |
Római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Község | Kászonaltíz |
Rang | falu |
Községközpont | Kászonaltíz |
Irányítószám | 537236 |
Körzethívószám | 0266 |
SIRUTA-kód | 85305 |
Népesség | |
Népesség | 687 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 770 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 679 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kászonújfalu témájú médiaállományokat. | |
Kászonújfalu (románul Cașinu Nou) falu Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag Kászonaltízhez tartozik.
Csíkszeredától 34 km-re délkeletre, a Veszes patak két partján fekszik. Kászonaltízhez tartozik, melytől 6 km-re délnyugatra van.
Neve arra utal, hogy a szomszédos Nagykászonnál újabb település volt.
1477-ben említik először. 1701-ben lett önálló egyházközség, a régi fatemplom helyén ekkor kőkápolna épült, melyhez 1768-ban kőtorony is készült. 1719-ben a falut pestis pusztította. 1849. augusztus 1-jén itt szenved vereséget a magyar sereg a császáriaktól. Itt kísérelte meg Tuzson János őrnagy feltartóztatni az orosz-osztrák sereget.
1910-ben 1758 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 886 lakosából 848 magyar, 30 cigány és 8 román volt.