Maroshévíz (Toplița, Töplitz) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Erdély | ||
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Hargita | ||
Rang | municípium | ||
Községközpont | Toplița | ||
Beosztott falvak | Lista | ||
Polgármester | Dumitru Olariu (PSD) | ||
Irányítószám | 535700 | ||
SIRUTA-kód | 83632 | ||
Népesség | |||
Népesség | 9536 fő (2011. okt. 31.) +/- | ||
Magyar lakosság | 2092 (17%, 2021) | ||
Község népessége | 12 609 fő (2021. dec. 1.) | ||
Népsűrűség | 37,27 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 650 m | ||
Terület | 338,3 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 59′ 31″, k. h. 25° 22′ 15″46.9918309, 25.370855846.991831°N 25.370856°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 31″, k. h. 25° 22′ 15″46.9918309, 25.370855846.991831°N 25.370856°E | |||
Maroshévíz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Maroshévíz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Maroshévíz (korábban Gyergyó-Toplica, románul: Toplița, németül: Töplitz) municípium Romániában, Erdélyben, Hargita megyében. Hargita megye északi régióközpontja. A gyergyói fakereskedés és marosi tutajozás egykori központja.
Gyergyószentmiklóstól 32 km-re északnyugatra, a Maros völgyszorosának kapujában fekszik. Közigazgatásilag hozzá tartozik még Kelemenpatak, Lunkány, Magyaros, Moglán, Székpatak, Válya, Vugány és Zsákhegy.
Területét székelyek népesítették be, a település valószínűleg egykori irtványtelepből fejlődött ki, 1567-ben említik először. Régibb térképek és okmányokban mindenütt Gyergyó-Toplicza néven találjuk meg. A maroshévízi meleg forrásokat I. Rákóczi György fejedelem 1638-ban maga is meglátogatta, mivel a Siklósi Mihálynak küldött instructióját a gyergyói meleg fürdőkön (in Thermis Gyergyoiensibus) írt alá.
1910-ben 7388 lakosából 4194 román és 2414 magyar volt.
A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Régeni felső járásához tartozott. A település az utóbbi 20 évben jelentősen fejlődött. 2002-ben 15 880 lakosából 11 291 román, 4039 magyar, 486 cigány és 15 német volt. Maroshévíz történetének ismert feldolgozója Czirják Károly helytörténész.
2002-ben nyilvánították municípiummá.
Városok a Maros mentén (a forrástól a torkolatig) | |
---|---|
Maroshévíz · Szászrégen · Marosvásárhely · Nyárádtő · Radnót · Marosludas · Marosújvár · Nagyenyed · Tövis · Gyulafehérvár · Algyógy · Piski · Déva · Lippa · Arad · Pécska · Nagylak | |
Makó · Szeged |
Nemzetközi katalógusok |
---|