Kőrispatak

A mai világban a Kőrispatak olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár a különböző területekre gyakorolt ​​hatása miatt, a Kőrispatak minden korosztálytól és szakmától függetlenül felkeltette az egyének figyelmét és kíváncsiságát. Az évek során a Kőrispatak vita, elemzés és tanulmányozás tárgya volt, és rengeteg információ és vélemény keletkezett róla. Ebben a cikkben a Kőrispatak különböző aspektusait, perspektíváit és lehetséges következményeit tárjuk fel, különböző szempontok alapján foglalkozunk fontosságával, és átfogó képet nyújtunk a témáról.

Kőrispatak (Crișeni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségEtéd
Rangfalu
KözségközpontEtéd
Irányítószám537006
Körzethívószám0266
SIRUTA-kód83801
Népesség
Népesség723 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság597 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 24′ 57″, k. h. 24° 58′ 24″46.415906°N 24.973238°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 57″, k. h. 24° 58′ 24″46.415906°N 24.973238°E
Kőrispatak weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőrispatak témájú médiaállományokat.

Kőrispatak (románul Crișeni) falu Romániában Hargita megyében.

Fekvése

Székelykeresztúrtól 30 km-re északnyugatra a Küsmöd-pataka völgyében fekszik, Etédhez tartozik.

Nevének eredete

A rajta keresztülfolyó, kőrisfákkal szegélyezett patakról kapta a nevét. A településnév növénynévből származik.[2]

Története

A hagyomány szerint a falu egykor a mai Diósfalvának nevezett határrészen, a falutól délnyugatra feküdt és valószínűleg a tatárjárás után települt mai helyére. A falut az 1800-as évekig gyepű vette körül, melynek átlépéséért az idegennek fizetni kellett. 1910-ben 643 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 729 lakosából 710 magyar, 16 cigány és 3 román volt. Híres volt a hagyományos régi népzenét játszó zenekaráról. A kőrispataki muzsikát Lajtha László gyűjtötte fel először 1944-ben.[3][4]

Református templom
Unitárius templom

Látnivalók

  • Református temploma 1820-ban épült az ekkor leégett régi templom helyett.
  • Unitárius temploma 1815-ben épült, tornya 1926-ban készült el.
  • 2001 óta a faluban szalmakalap-múzeum működik, amely nagy látogatottságnak örvend. Vezetője Szőcs Lajos.[2]

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
  2. ↑ a b Gagy- és Küsmöd-völgyi utazások. In Vofkori László: Utazások Székelyföldön. Olvasószerkesztő P. Buzogány Árpád. Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó. 2007. 250–251. o. ISBN 978-973-8468-62-7  
  3. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2011. július 16.)
  4. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=0969OG3U1Oo

További információk