Ma a Eszenyő olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Eszenyő megjelenése óta különböző területeken vita, elemzés és feltárás tárgya. Legyen szó a politikáról, a tudományról, a szórakoztatásról vagy a populáris kultúráról, a Eszenyő releváns, általános érdeklődésre számot tartó témának bizonyult. Az idő múlásával hatása és jelentősége megnőtt, végtelen véleményeket, kutatásokat és vitákat generálva, amelyek a jelenkori társadalomra gyakorolt hatásának megértésére törekszenek. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Eszenyő fontosságát és jelentését, feltárva különböző dimenzióit és szempontjait, amelyek mindenki számára érdekes témává teszik.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Eszenyő (Sineu) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Község | Gyergyóremete |
Rang | falu |
Községközpont | Gyergyóremete |
Irányítószám | 537253 |
SIRUTA-kód | 85458 |
Népesség | |
Népesség | 25 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 83 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Eszenyő vagy Eszenyőpatak (románul: Sineu), település Romániában, Hargita megye területén. A település közigazgatásilag Gyergyóremetéhez tartozik. A trianoni békeszerződés előtt a magyarországi Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott.
1910-ben még 113 lakója volt, mind magyarok. 1992-ben már csak 65 lakója volt és abból 65 magyar. A falu lakosai római katolikus hitűek.
A településen valamikor 27 vízimalom és egyéb vízi szerkezet működött. Mára alig maradt fenn egy pár közülük, amelyek azonban nagyszerű turisztikai lehetőségek lehetnek a falunak.[2]