Brod na Kupi
| Brod na Kupi | |
 | |
| Brod na Kupi | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Delnice |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Marijan Pleše |
| Irányítószám | 51301 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 156 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 222 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 27′ 47″, k. h. 14° 51′ 13″45.463055555556, 14.85361111111145.463056°N 14.853611°EKoordináták: é. sz. 45° 27′ 47″, k. h. 14° 51′ 13″45.463055555556, 14.85361111111145.463056°N 14.853611°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brod na Kupi témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Brod na Kupi (szlovénül: Brod na Kolpi) falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Delnicéhez tartozik.
Fekvése
Fiumétól 36 km-re, községközpontjától 9 km-re északkeletre, a horvát Hegyvidék középső részén, a Kulpa jobb partján, a Kupica patak torkolatánál fekszik.
Története
A település keletkezésének ideje nem ismert. Neve onnan származik, hogy a középkorban itt gázló vezetett át a Kulpán. A stratégiai jelentőségű helyen a Frangepánok csakhamar udvarházat építettek. Első írásos említése 1481-ben történt, amikor a zágrábi királyi bíróság megtiltotta Frangepán Istvánnak, hogy a zágrábi kereskedőktől vámot szedjen. Frangepán István után a birtokot fia, Bernát, majd az ő fia, István örökölte. Brod a Zrínyiek és a Frangepánok közti 1550-es egyezség után valószínűleg még Frangepán István kezén maradt. Zrínyi Miklós csak 1557-ben, Frangepán halálakor szerezte meg azt. A település lakossága a 16. század folyamán többször is szenvedett a Likából betörő török portyázóktól, így 1528-ban, 1578-ban és 1585-ben is. Emiatt lakossága menekülésre kényszerült. A védelem megszilárdítására a 17. század elején a vlach jog alapján néhány szerb családot is telepítettek ide, akiket katonáskodásra köteleztek. 1651-ben Zrínyi Péter a régi udvarház helyére új kastélyt építtetett, mely a védelmi funkció mellett palotaként is szolgált. 1670-ben felépíttette a Mária Magdolna-templomot. A Wesselényi összeesküvést követően 1670-ben a Zrínyi és Frangepán birtokok a királyi kamara igazgatása alá kerültek. Csak Zrínyi Miklós fia Zrínyi Ádám tarthatta meg birtokait. 1692-ben Zrínyi Ádám özvegye Lamberg Katalin grófné brodi, čabari és ozalyi birtokait is a kamarának adta el. Egy 1725 és 1727 között elhúzódó eljárás után Brodot a kamarától Perlas Rajmund gróf vásárolta meg. Fia Ferenc 1766-ban Grobnikkal és Ozallyal együtt Batthyányi Tódornak adta el. Tőle 1812-ben fia József Antal, majd 1828-ban fiai Gusztáv és Kázmér örökölték. 1848. december 28-án mint magyar párti főúr birtokát a grobniki és ozalyi uradalommal együtt a horvátok elvették, de Batthyány Gusztáv kérésére 1849 szeptemberében Jellasics bán visszaadta. Batthyány Kázmér gróf Baranya vármegye főispánja 1849-ben Törökországba emigrált, majd onnan Párizsban telepedett le, ahol 1854-be halt meg. A Batthyányiak 1872-ig voltak birtokosai, amikor az uradalmat Turn-Taxis Viktor hercegnek adták el, akik Regensburgból igazgatták birtokaikat. 1928-ban itteni birtokukat a Horvát Sárkányrendnek ajándékozták, akik 1945-ig birtokolták.
A településnek 1857-ben 172, 1910-ben 266 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Delnicei járásához tartozott. 2011-ben 209 lakosa volt.
Lakosság
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 172 | 187 | 197 | 174 | 189 | 266 | 196 | 166 | 125 | 171 | 179 | 161 | 150 | 176 | 248 | 209 |
A település központja a Zrínyi-kastéllyal
Nevezetességei
- A Zrínyi-kastélyt 1651-ben építtette Zrínyi Péter horvát bán a régi Zrínyi udvarház helyén. A falu központjában, a Kulpa folyó mellett, a horvát tengerpart, Szlovénia és Pokupsko Progorje felé vezető utak találkozásánál található. Egy hatalmas kőből épült kétemeletes épület, négyzet alakú alaprajzzal, sátortetővel, amely mind a négy oldalán ablaknyílásokkal rendelkezik. Profilozott kőportálja van. Az első emeleten lőrések maradtak meg, és a legfelső emeleten is láthatók még a védelem céljára kialakított épületelemek. Később több tulajdonosa volt.
- Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt plébániatemploma 1670-ben épült, a 18. században megújították. A II. világháborúban megrongálódott és elveszítette barokk jellegzetességeit. Egyhajós épült, sokszögzáródású szentéllyel, harangtornya a homlokzat felett emelkedik.
Források
- Brod na Kupi - danas i kroz povijest Archiválva 2013. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Delnice község hivatalos oldala
- Delnice község turisztikai oldala
- A horvát Hegyvidék turisztikai oldala Archiválva 2013. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A horvát Hegyvidék információs portálja
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Vlastelinstvo Brod na Kupi 1450-1928-Povijest (horvát nyelven). www.arhinet.arhiv.hr. (Hozzáférés: 2013. február 16.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-115.