Zidarići
Ebben a cikkben a Zidarići-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely ma nagy érdeklődést váltott ki. Különböző nézőpontokból a Zidarići a viták, viták és elmélkedések fókuszpontjává vált. Relevanciája meghaladta a különböző területeket, és hatással van a társadalomra, a kultúrára és a politikára. A Zidarići felkeltette a szakértők, kutatók, akadémikusok és szakemberek figyelmét, akik időt és erőfeszítést szenteltek annak fontosságának és hatásának megértésére. Ebben a cikkben igyekszünk mélyebbre ásni a Zidarići-et körülvevő különböző szempontokat, és olyan részletes elemzést nyújtunk, amely lehetővé teszi olvasóink számára, hogy megértsék annak összetettségét és jelentését.
| Zidarići | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Malinska-Dubašnica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Anton Spicijarić |
| Irányítószám | 51511 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 142 fő (2021)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 25 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 06′ 54″, k. h. 14° 30′ 58″45.115086°N 14.516015°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 54″, k. h. 14° 30′ 58″45.115086°N 14.516015°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zidarići témájú médiaállományokat. | |
Zidarići (olaszul: Sidarici) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Malinska-Dubašnica községhez tartozik.
Fekvése
Krk északnyugati részén Malinskától 1 km-re délnyugatra a tengerparton fekszik. A szigetnek ezt a részét, ahova Zidarići és a környező települések is tartoznak Dubašnicának hívják.
Története
A település nevét egykori lakóiról a Zidarić családról kapta, akik ma a szigeten csak Njivicén élnek.[2] A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. Dubašnica volt a Krk-sziget egyetlen része, ahol ebben a korban városi település nem alakult ki. Ezt a vidéket egykor nagy kiterjedésű erdők és köztük legelők borították, az újonnan érkező lakosság azonban fokozatosan szántókká változtatta. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 66, 1910-ben 67 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. A település népessége a turizmusnak köszönhetően az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekszik. 2011-ben 109 lakosa volt.
Lakosság
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 66 | 73 | 70 | 70 | 66 | 67 | 79 | 85 | 63 | 58 | 64 | 52 | 50 | 43 | 68 | 109 |
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Zidarić (horvát nyelven). www.imehrvatsko.net. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
