Sršići (Malinska-Dubašnica)
A mai világban a Sršići (Malinska-Dubašnica) olyan téma, amely minden korosztályban, nemzetiségben és életstílusban felkelti az érdeklődést és a figyelmet. Akár a populáris kultúrában betöltött relevanciája, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a tudományos területre gyakorolt hatása miatt, a Sršići (Malinska-Dubašnica)-nek sikerült felkelteni a világ több millió emberének figyelmét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Sršići (Malinska-Dubašnica) különböző aspektusait, elemezve jelentőségét, időbeli alakulását és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A Sršići (Malinska-Dubašnica) eredetétől napjainkig kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és továbbra is vitákat, elmélkedéseket és felfedezéseket generál.
| Sršići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Malinska-Dubašnica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Anton Spicijarić |
| Irányítószám | 51511 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2021)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 07′ 46″, k. h. 14° 32′ 54″45.129400°N 14.548300°EKoordináták: é. sz. 45° 07′ 46″, k. h. 14° 32′ 54″45.129400°N 14.548300°E | |
 | |
Sršići (olaszul: Sersici ) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Malinska-Dubašnica községhez tartozik.
Fekvése
Krk északnyugati részén Malinskától 3 km-re északkeletre erdők között fekszik. A szigetnek ezt a részét, ahova Sršići és a környező települések is tartoznak Dubašnicának hívják. A település mára kihalt, a romok mellett csak kevés hétvégi ház található itt.
Története
Nevét egykori lakóiról a Sršić családról kapta. Dubašnica volt a Krk-sziget egyetlen része, ahol városi település nem alakult ki. Ezt a vidéket egykor nagy kiterjedésű erdők és köztük legelők borították, az újonnan érkező lakosság azonban fokozatosan szántókká változtatta. Dubašnica egykori központja előbb a ma már nem létező Dubašnići, majd Bogovići volt, mivel itt állt a plébániatemplom. A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 62, 1910-ben 39 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. Utoljára 1971-ben számláltak itt élő lakosságot. Sršićinek 2011-ben már nem volt állandó lakossága.
Lakosság
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 62 | 68 | 59 | 63 | 55 | 39 | 35 | 26 | 13 | 7 | 7 | 4 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
