Kras (Dobrinj)

A mai világban a Kras (Dobrinj) központi helyet foglal el a társadalomban, akár kulturális, politikai, történelmi vagy társadalmi jelentősége miatt. Hatása az évek során elterjedt, jelentős hatást gyakorolva az emberek életére és a történelem eseményeire. Éppen ezért elengedhetetlen a Kras (Dobrinj) tanulmányozásában és elemzésében való mélyebb elmélyülés, hogy megértsük jelentőségét és az emberiség fejlődésére gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben elmélyülünk a Kras (Dobrinj) világában, feltárva annak különböző aspektusait és hatását különböző összefüggésekben.

Ez a szócikk a Dobrinj községbeli Krasról szól. Hasonló címmel lásd még: Kras (egyértelműsítő lap).
Kras
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségDobrinj
Jogállásfalu
PolgármesterNeven Komadina
Irányítószám51514
Népesség
Teljes népesség227 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság255 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 06′ 32″, k. h. 14° 36′ 00″45.109000°N 14.600000°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 32″, k. h. 14° 36′ 00″45.109000°N 14.600000°E
Térkép

Kras (olaszul: Crasse) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.

Fekvése

Krk belsejében, községközpontjától 3 km-re délre, a község magasabban fekvő déli részén, a Dobrinjról Krk városába, illetve Malinskára vezető utak kereszteződésében fekszik. Közelében van a sziget ezen részének legmagasabb pontja a 311 méter magas Szent György (Sv. Juraj) hegy.

Története

A település egy 1230. december 30-án kelt régi glagolita oklevél említi először. Petar Skok névkutató és romanista szerint neve ólatin, talán illír eredetű „carsus“ szóból származik. Ebből fejlődött ki a horvát kras, krš (szikla, karszt) főnév is. Krk szigetét 1480-ig Velence vazallusaiként a Frangepánok igazgatták. 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 381, 1910-ben 599 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 218 lakosa volt.

Nevezetességei

  • Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1669-ben az azonos nevű társaság építette. A templom egyhajós, homlokzata felett római típusú nyitott harangtoronnyal.
  • A Kuševica-hegyen találhatók a település egykori Szent György templomának romjai és az azt övező temető maradványai. Közelében található a sziget legnagyobb kőhalma a „Vela gromača”.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
381 419 445 473 559 599 582 534 447 413 355 265 200 189 184 218

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  3. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

További információk

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.