Studena (Horvátország)

Studena
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségKlana
Jogállásfalu
PolgármesterMatija Laginja
Irányítószám51217
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség308 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság582 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 25′ 36″, k. h. 14° 23′ 33″45.4267, 14.392545.426700°N 14.392500°EKoordináták: é. sz. 45° 25′ 36″, k. h. 14° 23′ 33″45.4267, 14.392545.426700°N 14.392500°E
SablonWikidataSegítség

Studena (olaszul: Studena) falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Klanához tartozik.

Fekvése

Fiumétól 12 km-re északnyugatra, községközpontjától 2 km-re délkeletre fekszik.

Története

A település keletről nyitott fekvése miatt mindig vonzó célpont volt a fosztogató portyák számára, ezért már a római korban erről az oldalról védőfal védte a barbár törzsek támadásaitól. A fal a Júliai Alpoktól egészen a tengerpartig húzódott. Történetéről több monda is kering. Az itteni közösség írott forrásai szerint az településnek már a 15. században önálló plébániája volt. Még ebben a században érte az első török támadás is, mely később többször megismétlődött. A felégetett házakat mindig újjáépítették és az élet tovább folytatódott. Lakói mezőgazdaságból, állattenyésztésből, erdőgazdálkodásból éltek. A településnek 1857-ben 280, 1910-ben 413 lakosa volt. Az első világháború után Studena az 1920-as rapallói szerződés értelmében a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, de a határt úgy húzták meg, hogy az erdők kétharmada, és a mezők nagy része is az olasz oldalon maradt. Elválasztotta a határ Klanától is, melyhez évszázadok óta sokoldalúan kapcsolódott. Mivel az iskola is Klanán volt 1922-ben egy magánházban indult meg újra a tanítás. Nagy áldozatok árán épült fel 1934-ben az új iskolaépület. 1931-ben a gyakori esők által áztatott földeket meliorálták, majd egy évvel később megépült a települést Marišćinán át a Fiume – Ljubljana főúttal összekötő új út. Studenát rögtön a második világháború itteni kitörése után elfoglalták az olasz csapatok, de lakosságának a legnagyobb veszélyt 1944-ben kellett átélni. 1944. május 4-én az olaszok felégették a települést, az asszonyokat és a gyermekeket pedig Klanára hurcolták. Studena pontosan egy évvel e gyászos esemény után szabadult fel. A háború után Fiuméhez tartozott, majd 1993-ban Klana község része lett. 2011-ben 383 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
280 273 308 328 344 413 462 547 433 471 459 467 456 441 409 383

Nevezetességei

Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma a Klanából Studenába vezető út mellett, a település északi bejárata előtt áll. A templom a 16. században épült késő gótikus stílusban. Egyhajós épület homlokzata előtt négyszögletes előtérrel. Alacsony nyitott harangtornya a nyugati homlokzat felett áll. A templomot 1952-ben és 1972-ben is megújították. A mai napig megőrizte egyszerűségét és késő gótikus jellegzetességeit. 2004-ben felvették a horvát kulturális örökség listájára.

Források

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-5540.
  3. a b Studena -Povijest (horvát nyelven). www.klana.hr. . (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  6. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1855.
  7. Crkva sv. Nikole - Studena (horvát nyelven). www.klana.hr. . (Hozzáférés: 2013. március 4.)