Fejérd

Ebben a cikkben a Fejérd lenyűgöző világát és a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását fogjuk felfedezni. A történelemben betöltött jelentőségétől a jelenlegi technológiára gyakorolt ​​hatásáig a Fejérd sok ember érdeklődését felkeltette szerte a világon. Ezeken az oldalakon végig fogjuk ásni annak fontosságát az idők során, a különböző kultúrákban való fejlődését és a jelenkori társadalomban betöltött szerepét. A Fejérd olyan téma, amely felkeltette az akadémikusok, a kutatók és a lelkesek kíváncsiságát, és ezen a cikken keresztül megpróbáljuk feltárni annak számos oldalát, és feltárni a mai világra gyakorolt ​​hatásának mélységét.

Fejérd (Feiurdeni)
A Kós Károly által tervezett görögkatolikus (ma ortodox) templom
A Kós Károly által tervezett görögkatolikus (ma ortodox) templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségKajántó
Rangfalu
KözségközpontKajántó
Irányítószám407207
SIRUTA-kód57010
Népesség
Népesség338 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság18 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság394 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 57″, k. h. 23° 37′ 38″46.882411°N 23.627337°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 57″, k. h. 23° 37′ 38″46.882411°N 23.627337°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejérd témájú médiaállományokat.

Fejérd (románul: Feiurdeni, 1924-ig Feiurd) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Nevének eredete

Nevét patakjáról, a népi hagyomány szerint azonban a „fehér barátokról” kapta. Először 1326-ban Feyrd, majd 1334-ben Feyerd néven említették.

Története

A középkorban magyar lakosságú falu volt. 1437 végén a parasztok feldúlták Báthori Szaniszló fiainak, Lászlónak és Istvánnak a birtokát, és megölték gazdatisztjeiket.[2] 1674-ben elpusztult.

Román, magyar és cigány lakói eredetileg külön-külön falurészekbe települtek. 1760–1762-ben két unitus papja és egy ortodox temploma volt, református egyháza 1766-ban 39 felnőtt férfit és 60 asszonyt számlált.

A 19. század elején járási székhely volt Kolozs vármegyében. 1817 után Wesselényi Farkas kastélyt épített, amely az 1900-as években pusztult el. 1872-ben egy tűzvészben a főutca minden háza leégett. 1924-ben kivált belőle Telekfarka, 1956 előtt Fejérdi fogadók. Az 1970-es évek vége óta református egyháza Kajántó filiája.

Népessége

  • 1850-ben 1440 lakosából 1143 volt román, 227 magyar és 56 cigány nemzetiségű; 1143 görögkatolikus, 261 református, 16 római katolikus és 12 unitárius vallású.
  • 1900-ban 2283 lakosából 1857 volt román és 417 magyar anyanyelvű; 1858 görögkatolikus, 396 református és 18 zsidó vallású. A lakosság 12%-a tudott írni-olvasni és a román anyanyelvűek 2%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben 332 lakosából 293 volt román, 28 magyar és 11 cigány nemzetiségű; 277 ortodox, 18 református, 15 pünkösdista, 13 görögkatolikus és 5 római katolikus vallású.

Látnivalók

  • Görögkatolikus templomát Kós Károly tervezte, 1928 és 1938 között épült fel. A terv az építésznek a kolozsvári ortodox katedrális tervpályázatára beadott és azon második helyet nyert tervének egyszerűsített változata. Belsejét Balla Gyula és Kocsis István festette ki.
  • Református temploma 1889-ben épült. Harangja 1523-ból való. Beleépítették középkori templomának faragott kődarabjait.

Híres emberek

Jegyzetek

  1. ↑
  2. ↑ Demény Lajos: Parasztfelkelés Erdélyben 1437–1438. Budapest, 1987, 174. o.

Források

További információk

Képek

  • Az ortodox templom
    Az ortodox templom
  • A református templom
    A református templom