Bögölypatony

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bögölypatony hatását a mai társadalomra. Megjelenése óta a Bögölypatony felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség figyelmét, vitákat és elmélkedéseket váltva ki relevanciájáról különböző területeken. A történelem során a Bögölypatony döntő szerepet játszott a mindennapi élet különböző aspektusainak alakításában, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a szórakoztatásig. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy mélyrehatóan megvizsgáljuk a Bögölypatony szerepét, amelyet a társadalomban játszott és játszik, valamint annak lehetséges következményeit a jövőre nézve. Átfogó elemzéssel arra törekszünk, hogy jobban megértsük a Bögölypatony elérhetőségét és hatását a mai világban, valamint a jövőre nézve lehetséges kilátásokat és kihívásokat.

Bögölypatony (Dolná Potôň)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 00′ 60″, k. h. 17° 31′ 29″48.016654°N 17.524766°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 60″, k. h. 17° 31′ 29″48.016654°N 17.524766°E
Térkép
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bögölypatony (szlovákul Dolná Potôň) Diósförgepatony településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése

Dunaszerdahelytől 6 km-re északnyugatra fekszik.

Története

Vályi András szerint "PATONY. Bögöly Patony. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Förge Patonynak szomszédságában, Abányhoz fél órányira, határja 2 nyomásbéli, tiszta rozsot terem leginkább, réttye, legelője van, piatza Somorján, határját mossa Duna vize. " [1]

Fényes Elek szerint "Patony (Bögöly), magyar falu, Poson vgyében: 230 kath., 130 ref. lak."[2]

1910-ben 276, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.

Jegyzetek

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!