A Alsószerdahely világában mindig végtelen számú felfedeznivaló és felfedeznivaló van. Legyen szó személyről, témáról, randevúról vagy bármilyen más kapcsolódó témáról, mindig vannak új szempontok és megközelítések az elemzéshez. Ezért olyan lenyűgöző beleásni a Alsószerdahely univerzumába, megvizsgálni annak számos aspektusát, és többet megtudni mindenről, amit kínál. Ebben a cikkben elmélyülünk a Alsószerdahely izgalmas világában, feltárjuk annak különböző aspektusait, és mindent, ami annyira érdekfeszítővé és magával ragadóvá teszi.
Alsószerdahely (Dolná Streda) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Galántai | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Ľuboš Šúry | ||
Irányítószám | 925 63 | ||
Körzethívószám | 031 | ||
Forgalmi rendszám | GA | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1654 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 106 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 129 m | ||
Terület | 13,47 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Alsószerdahely weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószerdahely témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsószerdahely (1899-ig Vág-Szerdahely, szlovákul Dolná Streda) község (korábban egy ideig Szered része) Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban. Szlovák község a magyar-szlovák nyelvhatár mentén.
A Kisalföld északi peremén, Szeredtől 3 km-re délre, a Vág jobb partján fekszik.
Területén már az őskorban megtelepedett az ember, amint azt a boleráz csoport lelőhelyén itt megtalált ún. "Szerdahelyi Vénusz" idolszobrocska is bizonyítja.[2]
1283-ban IV. László oklevelében az esztergomi érsekség birtokaként említik először Zeredahel alakban.[3] 1312-ben Csák Máté serege felégette a falut. 1553-ban említik újra, amikor valószínűleg egy török betörés után újjá kellett építeni. 1571-ben mint fontos vásártartási joggal rendelkező kisvárost említik, mely az esztergomi érsekség egyik gazdasági központja. Usaly Pétert és Lászlót 1578-ban vagy 1579-ben a vágszerdahelyi kúriába is beiktathatták.[4] Szent Jakab temploma 1781-ben épült klasszicista stílusban.
Vályi András szerint "Vág Szerdahely. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, ’s mintegy 16 kuriális Nemesek is laknak benne, lakosai katolikusok, fekszik Szeredhez 1/2 órányira; határja jó termékenységű, legelője hasznos, erdeje is van."[5]
Fényes Elek szerint "Szerdahely (Vágh), vegyes tót-magyar f., Poson vmegyében, Szered mellett. Lakja 1051 kath., 21 zsidó. Van kath. paroch. temploma, jó határa; hajó-malmai a Vágh vizén. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. N.-Szombat".[6]
Lakossága 1910-ben szinte teljes egészében római katolikus vallású volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott.
Közigazgatásilag 1970-ben Szered-hez csatolták, 1990 óta ismét önálló község.
1880-ban 1190 lakosából 994 szlovák és 99 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 1278 lakosából 1003 szlovák és 235 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 1308 lakosából 1191 szlovák és 74 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 1478 lakosából 1207 szlovák, 242 magyar, 23 német és 6 egyéb anyanyelvű volt.
1921-ben 1555 lakosából 1475 csehszlovák és 48 magyar volt.
1930-ban 1658 lakosából 1633 csehszlovák és 14 magyar volt.
1991-ben 1286 lakosából 1246 szlovák és 17 magyar volt.
2001-ben 1304 lakosából 1227 szlovák, 46 cigány, 15 magyar és 12 cseh volt.
2011-ben 1424 lakosából 1298 szlovák, 17 magyar és 11 cseh volt.
2021-ben 1654 lakosából 1567 (+9) szlovák, 21 (+1) magyar, (+1) cigány, 26 (+3) egyéb és 40 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Szered | Sempte | |
Kisgeszt | Sopornya | |
Nagymácséd | Gány | Vága |