Az alábbiakban bemutatott cikkünkben a Jánostelek témával fogunk foglalkozni széles körben és részletesen. A Jánostelek olyan téma, amely az elmúlt években nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban betöltött fontossága miatt. Ebben a cikkben a Jánostelek-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, a történelmi eredetétől a mai világban való relevanciájáig. Ezen túlmenően a terület szakértőinek különféle szempontjait és véleményét tárjuk fel azzal a céllal, hogy teljes és mélyreható jövőképet nyújtsunk a Jánostelek-ről. Ez a cikk kétségtelenül nagyon hasznos lesz azok számára, akik többet szeretnének megtudni erről a témáról és annak mai vonatkozásairól.
Jánostelek (Smolenická Nová Ves) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Nagyszombati |
Járás | Nagyszombati |
Rang | Szomolány településrésze |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Jánostelek (1887-ig Nestich, szlovákul Smolenická Nová Ves, korábban Neštich, németül Neustift) Szomolány településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Nagyszombattól 19 km-re északnyugatra fekszik, az 502-es út mentén.
Magyar nevét egykori tulajdonosáról, gróf Pálffy Jánosról kapta.
Fényes Elek geográfiai szótárában "Nestich, tót falu, Poson, most F. Nyitra vgyében, Szomolyán mellett: 467 kath., 10 zsidó lak., jó bort termő szőlőhegygyel, s a Kárpáton elég legelővel, erdővel. F. u. gr. Pálffy Jánosné. Ut. p. Nagy-Szombat."
1910-ben 500, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.