Bogdány

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bogdány hatását különböző kontextusokban és helyzetekben. A Bogdány a társadalomra gyakorolt ​​hatásától kezdve a szakmai téren való jelentőségéig nagy érdeklődés és vita tárgyának bizonyult. Ezeken az oldalakon elemezzük annak eredetét, fejlődését és lehetséges jövőbeli következményeit azzal a céllal, hogy teljes és frissített képet adjunk a Bogdány-ről. Adatok, beszámolók és szakértői vélemények gyűjtésével reméljük, hogy rávilágítunk erre a témára, és gazdagító perspektívát kínálunk olvasóink számára.

Bogdány (Bohdanovce nad Trnavou)
Bogdány zászlaja
Bogdány zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásNagyszombati
Rangközség
PolgármesterMiroslav Sučák
Irányítószám919 09
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámTT
Népesség
Teljes népesség1465 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség102 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság177 m
Terület11,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 26′ 02″, k. h. 17° 32′ 32″48.433889°N 17.542222°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 02″, k. h. 17° 32′ 32″48.433889°N 17.542222°E
Bogdány weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogdány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
A „Bogdány” lehetséges további jelentéseiről lásd: Bogdány (egyértelműsítő lap).

Bogdány (szlovákul Bohdanovce nad Trnavou) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése

Nagyszombattól 7 km-re északnyugatra található.

Nevének eredete

Neve a szláv Bohdan (= Isten ajándéka) személynévből származik.

Története

A község területén a kőkorszak óta élnek emberek. A legrégibb régészeti leletek a vonaldíszes kerámiák népétől származnak. A magyar honfoglalás előtt szláv település volt a falu helyén, mely a magyar államalapításkor már lakatlan volt.

A mai falut 1332-ben a pápai tizedjegyzékben Podans néven említik először, ekkor már állt temploma is. 1373-ban Bogdanch néven említik. 1387-ben Zsigmond király több faluval együtt hívének, Stibor vajdának adja. 1394-től Éleskő várának uradalmához tartozott. 1414-ben, Stibor halála után a birtok azonos nevű fiára szállt. 1435-ben Zsigmond Rozgonyi Györgynek és Istvánnak adja. 1496-tól a falu keleti része az éleskői uradalom részeként Czobor Imre és János, nyugati része a Szentgyörgyi és Bazini grófok birtoka, a 16. századtól a vöröskői váruradalom része. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 18. században három malom és sörfőzde működött a falu területén. Neve 1887-ig Bogdanócz volt.

Vályi András szerint "BOGDANÓTZ. Bogdanovcze. Tót falu Posony Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Urság, lakosai katolikusok, ’s a’ Veröskői Uradalomhoz tartozik, fekszik a’ felsöbb Szigetbéli járásban. Határja jó, réttye, legelője elég, más javai is nevezetesek, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Bogdanocz, tót falu, Pozson vgyében, Nagy-Szombathoz 1 órányira; 490 kath., 17 zsidó lak., kath. paroch. templommal. Határja fekete agyagos s igen sikeres buzát terem; rétjei kétszer kaszálhatók; bora, erdeje, s vizimalma van. F. u. gr. Pálffy Ferencz."[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 706, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 945 lakosából 935 szlovák volt.

2011-ben 1171 lakosából 1138 szlovák.

Nevezetességei

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Források

  • Andrej Seberini 1874: Bohdanice a jej učiteľ.