Felsőkorompa

Ma a Felsőkorompa továbbra is állandó érdeklődés és vita téma a modern társadalomban. Az elmúlt években növekvő érdeklődéssel a Felsőkorompa felkeltette a szakértők és a hobbibarátok figyelmét. Akár a tudományos életben, akár a médiában, vagy a mindennapi beszélgetésekben, a Felsőkorompa a vita központi pontjává vált. Ez a tendencia nem csak helyi szinten érvényesül, hanem globális szinten is jelentőségre tett szert, bemutatva a Felsőkorompa fontosságát és hatását jelenlegi valóságunkra. Tekintettel erre a növekvő figyelemre, kulcsfontosságú a Felsőkorompa által érintett különféle dimenziók és nézőpontok alapos elemzése, hogy jobban megértsük hatókörét és társadalmunkra gyakorolt ​​következményeit.

Felsőkorompa (Horná Krupá)
A község temploma
A község temploma
Felsőkorompa zászlaja
Felsőkorompa zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásNagyszombati
Rangközség
Első írásos említés1113
PolgármesterĽuboš Hačko
Irányítószám919 65 (pošta Dolná Krupá)
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámTT
Népesség
Teljes népesség488 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság216 m
Terület8,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 31′ 05″, k. h. 17° 31′ 53″48.518056°N 17.531389°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 05″, k. h. 17° 31′ 53″48.518056°N 17.531389°E
Felsőkorompa weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkorompa témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőkorompa (szlovákul Horná Krupá) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése

Nagyszombattól 16 km-re északra fekszik.

Története

Birtokként 1113-ban a zobori apátság birtoklajstromában említik először. Maga a falu 1256-ban Kurumpa néven szerepel először okiratban, de valószínűleg már a 13. században keletkezett. A lengyel eredetű Stíbor család birtoka, majd a Spáczayaké, a Berchtold grófoké és a Kemendy családé. 1715-ben 43 adózó portája volt. Utolsó birtokosai a Brunszvikok voltak, akik a 19. században szereztek itt birtokot. 1828-ban 71 házában 513 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, kosárfonással foglalkoztak. 1866-ban éhínség pusztított. 1869-ben 510-en lakták. 1906-ban földrengés sújtotta.

Vályi András szerint "Alsó, Közép, és Felső Korompa. Tót egyesített faluk PosonyVármegy. Földes Ura G. Brunszvik, és több Uraságok, lakosaik katolikusok. Nevezetesíti e’ helyet G. Brunszvik Uraságnak díszes Kastéllya, jeles úrfi, ’s egyéb gazdasági épűletei. Innen vette származását Kormpai Péter Nyitrai Püspök 1687dik esztendő tájban Fő Kanczellarius, határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaiknak el adására meg lehetős módgyok van."[2]

Fényes Elek szerint "Felső-Korompa, (Home-Krupina), Pozson most F.-Nyitra vármegyében, tót falu, 470 kath., 119 zsidó lak. Határja hasonló az alsó Korompaihoz. F. u. többen."[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 708, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 538 lakosából 535 szlovák volt.

2011-ben 507 lakosából 492 szlovák.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma 1741 és 1746 között épült barokk stílusban. Legutóbb 1912-ben újították meg.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.