Nemesnebojsza

A Nemesnebojsza témája az elmúlt években szakértők és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. A Nemesnebojsza-re összpontosítva ez a cikk különféle szempontokat és perspektívákat tár fel, amelyek mélyebb megértést biztosítanak annak jelentőségének és rezonanciájának a kortárs társadalomban. Akár a történelem, akár a tudomány, a kultúra vagy a technológia prizmájából, a Nemesnebojsza egyetemes érdeklődésre számot tartó témaként tárul fel, amely elmélkedésre és vitára késztet. Ezeken az oldalakon végig egy párbeszéd nyílik meg, amelyben feltárják a következményeit, és rávilágítanak lehetséges rövid- és hosszú távú következményeire. Kétségtelen, hogy a Nemesnebojsza izgalmas téma, amely megérdemli, hogy a megérdemelt komolysággal és szélességgel közelítsünk hozzá.

Nebojsza (Nebojsa)
Közigazgatás
TelepülésGalánta
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Nebojsza (Szlovákia)
Nebojsza
Nebojsza
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 13′ 07″, k. h. 17° 43′ 45″48.218611°N 17.729167°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 07″, k. h. 17° 43′ 45″48.218611°N 17.729167°E

Nebojsza (szlovákul: Nebojsa) Galánta városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a nagyszombati kerület Galántai járásában.

Fekvése

Galántától 4 km-re északra fekszik.

Története

A régészeti leletek alapján a császárkorban germán település volt a területén.[1]

1405-ben említik először. 1439-ben Nürnbergi Hartmann fiai kapják adományul. A 15. században több kisebb birtokos család tulajdona, mint pl. Balogh, Bor, Nebojszai, Német, majd később az Arady.[2] 1514 körül említik Arady de Neboysa Györgyöt.[3] Az 1664-es török adóösszeírás csak "Ludas Pált és Fija Petört" említi.[4] Iskolájának legkorábbi említése 1876-ból származik.

Vályi András szerint "NEBOJSZA. Tót falu Poson Várm. földes Urai B. Perényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Galantának szomszédságában, és annak filiája, határja ollyan mint Barakonyé."[5]

Fényes Elek szerint "Nebojsza, tót falu, Poson vmegyében, Galanthatól 1/2 órányira: 271 kath., 4 evang. lak. Ut. p. Szered."[6]

1920 előtt Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1960-ban Galántához csatolták.

Népessége

1880-ban 267 szlovák és 65 magyar anyanyelvű lakosa volt.

1890-ben 347 szlovák és 70 magyar anyanyelvű lakosa volt.

1900-ban 323 szlovák és 99 magyar anyanyelvű lakosa volt.

1910-ben 437 lakosából 161 szlovák és 263 magyar anyanyelvű lakosa volt.

1921-ben 286 csehszlovák és 154 magyar lakosa volt.

1930-ban 356 csehszlovák és 36 magyar lakosa volt.

1941-ben 226 szlovák és 106 magyar lakosa volt.

Nevezetességei

  • Kastélyát a Balogh család építtette, későbbi tulajdonosai többször átépítették. Legradikálisabb átépítésére 1600 körül került sor, amikor erődítménnyé alakították át, hogy ellenállhasson a török támadásoknak. A legutóbbi időkben magántulajdonban volt, míg teljesen le nem rombolták.

Jegyzetek

  1. ↑ Pri Galante našli germánsku osadu Archiválva 2011. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben – Nitra.sme.sk, 2011. október 11. (szlovákul)
  2. ↑ Házi Jenő: Pozsony vármegye középkori földrajza. Pozsony: Kalligram. 2000. ISBN 80-7149-219-1  , 421.
  3. ↑ MOL DL-DF 25300.
  4. ↑ Dr. Blaskovics József: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony 1993, 349
  5. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  6. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Források

  • Kissová, Miroslava - Nezvalová, Lucia - Nemergut, Adrián - Cheben, Ivan 2024: Germánske a stredoveké osídlenie v Galante. Slov. arch. LXXII/1, 105-187
  • Bohuslav Chropovský 1958: Laténske pohrebisko v Nebojsi, okr. Galanta. Slovenská archeológia VI-1, 120-130.
  • Csapodi Csaba 1943: Az északnyugati magyar-tót nyelvhatár megváltozása és a katolikus restauráció. Regnum - Egyháztörténeti évkönyv 5, 120.

Külső hivatkozások

Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!