A mai világban a Olgya olyan téma, amely minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét felkeltette. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Olgya referenciaponttá vált életünkben. Akár a politikai vonatkozásairól, akár a történelemben betöltött fontosságáról, akár a jelenben betöltött relevanciájáról beszélünk, a Olgya olyan témának bizonyult, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. Ebben a cikkben a Olgya különböző aspektusait elemezzük, az eredetétől a jelenlegi hatásáig, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet nyújtsunk a témáról.
Olgya (Oľdza) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Dunaszerdahelyi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1239 | ||
Polgármester | Mészáros Tibor | ||
Irányítószám | 930 39 | ||
Körzethívószám | 031 | ||
Forgalmi rendszám | DS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 559 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 45 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 123 m | ||
Terület | 8,86 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Olgya weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Olgya témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Olgya (szlovákul Oľdza) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
A Csallóközben, Somorjától 11 km-re északkeletre található.
Első okleveles említése 1239-ből származik Olgia (Ogua) alakban. Kezdetben pozsonyi várbirtok, 1358-ban már az olgyai Olgyay család a teljes község földesura. A 19. század első felében Olgyay Károlynak és Zsigmondnak, valamint Bacsák Vendelnek volt itt nagyobb birtoka.
Vályi András szerint "OLGYA. Magyar falu Posony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai nemesek, és katolikusok, fekszik Kis Magyarhoz, Vajas Vattához, és Szászhoz köze, határbéli földgye tágas, de soványas, és követses, két fordúlóra vannak fel osztva, fája, réttye szűken van."[2]
Fényes Elek szerint "Olgya, magyar falu, Poson vmegyében; Gombához 1 fertálynyira: 297 kath., 34 zsidó lak., özv. Udvarnoky assz. szép curiális házával, homokos és kavicsos, s nem igen termékeny határral, bő legelővel. F. u. a régi törzsökös Olgyay család, és Udvarnoky Lajosnő. Ut. p. Somorja."[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott.
1910-ben 209, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 258 lakosából 242 magyar és 14 szlovák volt.
2011-ben 403 lakosából 239 magyar és 145 szlovák volt.
2021-ben 559 lakosából 233 (+11) magyar, 311 (+6) szlovák, (+1) cigány, 1 (+3) ruszin, 2 (+1) egyéb és 12 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]