Pozsonyborostyánkő

Ebben a cikkben meghívjuk Önt, hogy lépjen be a Pozsonyborostyánkő izgalmas világába. Ezen a vonalon a Pozsonyborostyánkő-hez kapcsolódó különféle szempontokat fogjuk feltárni, az eredetétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Megvizsgáljuk következményeit, relevanciáját ma és lehetséges hatásait a jövőben. Hasonlóképpen elemezzük a terület szakértőitől származó különböző nézőpontokat és véleményeket, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk a Pozsonyborostyánkő-ről. Készüljön fel, hogy mindent megtudjon, amit a Pozsonyborostyánkő-ről tudnia kell ebben a cikkben!

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Borostyán (egyértelműsítő lap)
Pozsonyborostyánkő (Borinka)
A Jézus Szíve templom.
A Jézus Szíve templom.
Pozsonyborostyánkő címere
Pozsonyborostyánkő címere		 Pozsonyborostyánkő zászlaja
Pozsonyborostyánkő zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásMalackai
Rangközség
Első írásos említés1314
PolgármesterMilan Maxian
Irányítószám900 32
Körzethívószám02
Forgalmi rendszámMA
Népesség
Teljes népesség915 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság263 m
Terület15,80 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 15′ 45″, k. h. 17° 05′ 10″48.262585°N 17.086007°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 45″, k. h. 17° 05′ 10″48.262585°N 17.086007°E
Pozsonyborostyánkő weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsonyborostyánkő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pozsonyborostyánkő (szlovákul Borinka, korábban Stupavský Podzámok, németül Ballenstein) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Malackai járásában.

Fekvése

Pozsonytól 20 km-re északra található.

Története

Neve birtoknévként 1273-ban "Borynka", 1284-ben "Perustian", "Parastian" alakban szerepel. A települést egy 1314. július 25-én kelt oklevélben "Pelystan" alakban említik először. Borostyánkő várának szolgálófalujaként alapították. 1322-ben "Burustian", 1390- ben "Prostyan", 1439-ben "Borostyan", "Peylenstain", 1476-ban "Borostyankw" néven említik.

Borostyánkő vára 1314-ben az osztrák Tellesbrunniaké volt, valószínűleg az elpusztult Stomfa vára helyett épülhetett. 1349-ben királyi kézre került, majd tulajdonosai gyakran változtak. 1810-ben a franciák felrobbantották, azóta pusztul.

1828-ban a falu 98 házát 698-an lakták. Lakói mezőgazdasággal, mész- és szénégetéssel, faárukészítéssel, házalással foglalkoztak. A 18. században papírgyár, téglagyár, üveghuta és fűrésztelep működött a községben. Medené Hámre nevű részén rézércet bányásztak. A falunak kőbányája is volt.

Vályi András szerint „BOROSTYÁNKŐ. Ballenstein. Paistun. Tót falu Poson Vármegyében, hasonló nevezetű Vár alatt, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Stromfa mellett, mellynek filiája.”[1]

Fényes Elek szerint „Borostyánkő, (Ballenstein, Paistun), tót falu, Pozson vmgyében, Stomfától keletre 1, Pozsontól 2 1/2 órányira, egy patak mellett: 786 k., 2 evang. lak. Van itt egy vas- és rézhámor, papiros- és puskapormalom. Gyümölcse sok és jó; meszet, szenet éget; nagy erdő. A falu felett fekszik egy magas kőszikla hegyen egy régi omladékban heverő borostyánkői vár, honnan a Marchfeldre, s Hainburg, Dévény felé gyönyörű kilátás esik. – Hogy Dévénynél később épitetett, onnan gyanithatni; mert az Ottokárral viselt háborúban róla semmi emlités nincs. Egyébiránt már a Pálffy fam. I. Ferdinánd óta birtokában van. Keletre az erdőben a hegyek közt szinte láthatni egy régi nagy kiterjedésű várnak omladékait.”[2]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott. Földműves szövetkezetét 1950-ben alapították. Ma lakói főként Pozsony üzemeiben dolgoznak.

Népessége

1910-ben a falunak 938, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2011-ben 628 lakosából 591 szlovák.[3]

Híres emberek

Nevezetességei

  • Borostyánkő vára
    Borostyánkő vára
  • A várrom a faluból nézve
    A várrom a faluból nézve
  • A falu látképe a várból nézve
    A falu látképe a várból nézve
  • A község határában, hegytetőn emelkednek Borostyánkő (Pajštún) várának romjai.
  • Mihály arkangyal tiszteletére szentelt barokk kápolnája 1743-ban épült.
  • A falu közepén álló Jézus Szíve temploma 1864-ben épült egy korábbi templom alapjain.

Jegyzetek

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. ↑ A 2011-es népszámlálás adatai. . (Hozzáférés: 2018. szeptember 7.)

Források

  • Mrva, I. – Bóna, M.: Hrad Pajštún – sprievodca históriou

Külső hivatkozások