Vasa-ház | |
Angol nyelvű leszármazási tábla a Vasákról is rokonaikról | |
Alapító | Nils Kettilsson Vasa († 1378?) |
Utolsó tag | Krisztina svéd királynő († 1689) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasa-ház témájú médiaállományokat. |
A Vasa-dinasztia 1521 és 1654 között Svédországban és 1587 és 1668 között Lengyelországban uralkodó királyi ház volt. A család szimbóluma egy búzakéve (svédül: vasa), innen ered a család neve.
A Vasa-ház első uralkodója Gusztáv Eriksson, a későbbi I. Gusztáv, aki kivezette Svédországot a számára hátrányos Kalmari unióból. A királyi címet Gusztáv gyermekei örökölték.
Az uralkodóház királyai időrendben:
III. János feleségül vette a lengyel Jagelló Katalint, ezzel összekötötte a lengyel-litván dinasztiát a svéd Vasa-házzal. Ebből a kötődésből származtak Lengyelország Vasa-házi királyai:
A gyermektelen Krisztina királynővel 1689-ben kihalt a dinasztia svéd ága. A koronát a Pfalz-Zweibrücken-Birkenfeld-ház örökölte, a Wittelsbachok egyik mellékága.
II. János Kázmér királyságával a dinasztia hatalma leáldozott. A háborúk az Oszmán Birodalommal, az Orosz Cársággal, Brandenburg-Poroszországgal, Erdéllyel, a kozákokkal és Svédországgal tönkretették Lengyelországot. 1652-ben a szejmben először alkalmazták a Liberum veto gyakorlását egy parlamenti döntés ellen. Ezzel a szejm csak egyhangú döntéseket tudott elfogadni, mellyel működésképtelenné vált. 1657-ben és 1660-ban garantálták a Porosz Hercegség szuverenitását, melyből később kifejlődött a későbbi porosz állam. Az 1667-es andrusovói fegyverszünet Oroszországgal hatalmas területveszteséget okozott Lengyelországnak. Szmolenszk, Kijev, és az egész Ukrajna a Dnyeper folyóig orosz fennhatóság alá került.
Ezzel a Vasa-ház uralma is megszűnt Lengyelországban. Az új uralkodó Wiśniowiecki Mihály herceg lett.
Az utolsó férfiági Vasa, II. János Kázmér 1672-ben halt meg Franciaországban.
A Vasa család nőágon leszármazott tagjai azonban egészen 1818-ig maradtak a svéd trónon. Az utolsó, magát Vasának nevező hercegnő a szász Karola királynő (1833–1907) volt, IV. Gusztáv Adolf unokája.
A ma uralkodó svéd királyi család ereiben is csörgedezik Vasa vér a badeni Viktória hercegnő révén, aki V. Bernadotte Gusztáv felesége volt - a mai király dédanyja, aki IV. Gusztáv Adolf nőági utóda volt.
Svéd királyok | ||
---|---|---|
Yngling-ház (970–1060) | II. Olaf · VI. Erik · III. Olaf · I. Anund · III. Emund | |
Stenkil-ház (1060–1125) | Stenkil · VII. Erik · VIII. Erik · Halsten · II. Anund · I. Haakon · I. Inge · Svend · (IX.) Erik · Fülöp · II. Inge · Ragnvald · | |
Ulfing-ház1 (1125–1130) | I. Magnus · II. Magnus | |
Sverker-ház2 (1130–1222) | I. Sverker · VII. Károly · Kol · Boleszláv · II. Sverker · I. János | |
Erik-ház (1156–1234) | IX. Erik · I. Knut · X. Erik · XI. Erik · II. Knut | |
Folkung-ház (1229–1234, 1248/1250–1318, 1319–1364) | I. Birger · Valdemár · III. Magnus · Birger · IV. Magnus · XII. Erik · II. Haakon · IV. Olaf | |
Mecklenburgi-ház (1364–1389) | Albert | |
Valdemár-ház3 (1388–1412) | Margit | |
Griffin-ház (1396–1439) | XIII. Erik | |
Wittelsbach-ház (1441–1448) | III. Kristóf | |
Knutsson-ház (1448–1457) | VIII. Károly | |
Oldenburg-ház (1457–1523) | I. Keresztély · János · II. Keresztély | |
Vasa-ház (1523–1654) | Gustav Vasa • XIV. Erik • III. János • Zsigmond • IX. Károly • II. Gusztáv Adolf • Krisztina | |
Pfalz-Zweibrücken-Kleeburg-ház (1654–1720) | X. Károly Gusztáv • XI. Károly • XII. Károly • Ulrika Eleonóra | |
Hessen-Kassel-ház (1720–1751) | I. Frigyes | |
Holstein-Gottorp-ház (1751–1818) | Adolf Frigyes • III. Gusztáv • IV. Gusztáv • XIII. Károly | |
Bernadotte-ház (1818–) | XIV. Károly János • I. Oszkár • XV. Károly • II. Oszkár • V. Gusztáv • VI. Gusztáv Adolf • XVI. Károly Gusztáv | |
1Más néven Estrisson-ház, valójában II. Olaf (†975) férfiági leszármazottjai, ebből következően az Yngling-ház. 2Lehetséges, hogy a Stenkil-ház mellékága. 3Valójában az Ulfing-ház mellékága, ebből következően Yngling-ház. |
Nemzetközi katalógusok |
---|