A mai világban a XI. Erik svéd király olyan téma, amely egyre fontosabbá vált, és sokak figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a tudományos területen betöltött relevanciája, akár a történelemben betöltött fontossága miatt, a XI. Erik svéd király mély érdeklődést váltott ki különböző ágazatokban. Ez a jelenség széleskörű vitát váltott ki, és számos vizsgálatot késztetett a következményeinek jobb megértésére. Mivel a XI. Erik svéd király folyamatosan fejlődik, kulcsfontosságú, hogy alaposan elemezzük hatását és feltárjuk lehetséges következményeit. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a XI. Erik svéd király mai szerepét, és foglalkozunk a relevanciájával a különböző kontextusokban.
XI. Erik | |
![]() | |
Erik királyi pecsétje | |
Svédország királya | |
Uralkodási ideje | |
1222 – 1229 | |
Elődje | I. János |
Utódja | II. Knut |
Svédország királya | |
Uralkodási ideje | |
1234 – 1250 | |
Elődje | II. Knut |
Utódja | Valdemár |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Erik-ház |
Született | 1216 (április 10. után) |
Elhunyt | 1250. február 2. (33 évesen) |
Nyughelye | Varnhem monostor |
Édesapja | X. Erik |
Édesanyja | Dániai Richezával |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Katalin svéd királyné |
Házastársa | Folkung Katalin |
Gyermekei | néhány fiatalon meghalt leány (?) |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz XI. Erik témájú médiaállományokat. | |
XI. Erik Eriksson vagy Selypítő és Sánta Erik (svédül: Erik läspe och halte Eriksson), (1216[1][2] – 1250. február 2.[3]), svéd király 1222 és 1229 között, illetve 1234-től haláláig.
Édesapja, X. Erik halála után született és 1222-ben, hatévesen került a trónra, I. János halála után. A pápa Eriket már születésekor királlyá akarta koronáztatni, azonban a svéd nemesség és előkelő polgárok Jánost részesítették előnyben, aki akkoriban 15 éves volt, és ezzel döntésképes. Az olustrai csata után – melyben a 13 éves Erik vereséget szenvedett ellenlábasaitól 1229-ben – le kellett mondania a trónról. Az ezt megelőző hét évben hatalom és erély nélküli király volt, így helyette egy tanács vezette az országot. Ennek a tanácsnak egyik tagja Knut Långe (Magas Knut) volt, aki Erik letaszítása után felvette a királyi címet.
Magas Knut halála után Erik dán segítséggel visszaszerezte a trónt,[4] és haláláig megtartotta a királyi címet. Gyermektelenül halt meg.[4]
Erik királyt szerette a népe, valószínűleg azért, mert – betegsége miatt – háborút sosem viselt.[5]
Erik felesége a Bjälbo-családból származó Katarina Sunesdotter (1215–1252) volt, akivel 1243/1244-ben[1] házasodott össze, azonban frigyük gyermek nélkül maradt.
Előző uralkodó: I. János |
Következő uralkodó: II. Knut |
Előző uralkodó: II. Knut |
Következő uralkodó: Valdemár |