II. Sverker svéd király

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a II. Sverker svéd király témáját, elemezve annak eredetét, fejlődését, relevanciáját a jelenben és a lehetséges jövőbeni fejlesztéseket. A II. Sverker svéd király a különböző területeken széles körben tárgyalt és tanulmányozott téma, amely felkeltette az akadémikusok, kutatók, szakemberek és a nagyközönség érdeklődését. A történelem során a II. Sverker svéd király döntő szerepet játszott különböző összefüggésekben, jelentősen befolyásolva a társadalmat, a kultúrát és a mindennapi életet. Egy átfogó elemzésen keresztül foglalkozunk a II. Sverker svéd király megértéséhez használt különböző nézőpontokkal és megközelítésekkel, valamint azokkal a következményekkel és kihívásokkal, amelyeket jelenleg jelent. Ezzel a cikkel átfogó képet kívánunk nyújtani a II. Sverker svéd király-ről és annak a társadalomra gyakorolt ​​hatásáról, elősegítve ezzel a nagyon releváns témával kapcsolatos konstruktív és gazdagító vitát.

II. Sverker
II. Sverker pénzérméje
II. Sverker pénzérméje
Svédország királya
Uralkodási ideje
1196 – 1208
ElődjeI. Knut
UtódjaX. Erik
Életrajzi adatok
UralkodóházSverker-ház
Született1164
Elhunyt1210. július 17. (46 évesen)
Alvastra Apátság[1]
NyughelyeAlvastra Abbey
ÉdesapjaVII. Károly
ÉdesanyjaKrisztina
Házastársa
  • Benedicta Ebbesdotter of Hvide
  • Ingegerd Birgersdotter of Bjelbo
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Sverker témájú médiaállományokat.

II. Sverker Karlsson vagy Ifjabb Sverker (1164[2] – 1210. július 17.[3][4]) svéd király 1196 és 1208 között.

Élete

VII. Károly svéd király fiaként született, de édesapja halála I. Knut elől után Dániában vitték és ott is nőtt fel. 1196-ban, Knut halála után Sverkert választották meg új királynak, aki ezután vissza is tért hazájába. Uralma alatt növelte az egyház kiváltságait. 1203-ban a néhai Knut király négy fiát száműzte Norvégiába, mert bejelentették trónigényüket. 1205-ben viszont a Knut-fiak visszatértek, de az älgaråsi csatában vereséget szenvedtek Sverkertől és három közülük holtan maradt a csatatéren. A megmaradt Erik norvég segítséggel újra támadt és a Lénai ütközetben (1208. január 31.) legyőzte Sverkert, X. Erik néven a trónra ült, a volt királyt pedig Dániába száműzte. III. Ince pápa kísérletet tett arra, hogy Sverkert visszahelyezze a svéd trónra, aki dán segítséggel el is indult, hogy visszaszerezze királyságát, de a gestilreni csatában bevégezte földi pályafutását.

Gyermekei

Sverker első felesége Bengte[5] (1165 – 1199), Ebbe Sunesson leánya volt, kivel 1185 körül házasodott össze. Egy gyermekük született:

  • Helena[5] (1190 – 1247) ∞ Sune Folkasson
  • Károly[5] (? – 1198)
  • Margit[3] (? – 1237) ∞ Rügeni Wiszláv
  • Krisztina[3] (? − 1248) ∞ II. (Mecklenburgi) Henrik

Sverker felesége halála után újranősült (1200-ban), második asszonya Ingegerd Birgersdotter[5] (1180 – 1230. április 7.) lett, akitől ugyancsak egy gyermeke született:

Jegyzetek

  1. ↑ http://fmg.ac/Projects/MedLands/SWEDEN.htm#_Toc190776904
  2. ↑ https://archive.today/20120526191329/homepage.mac.com/crowns/
  3. ↑ a b c http://fabpedigree.com/s070/f010390.htm
  4. ↑ http://www.mittelalter-genealogie.de/mittelalter/koenige/schweden/sverker_2_koenig_1210.html
  5. ↑ a b c d Sverker family (angol nyelven). Genealogy.eu. . (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sverker II of Sweden című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek


Előző uralkodó:
I. Knut 		Következő uralkodó:
X. Erik