Trastámara-ház

Trastámara-ház
Casa de Trastámara Királyi dinasztia
OrszágKasztíliai Királyság,
Aragóniai Királyság,
Nápolyi Királyság
Navarrai Királyság
Alapítva1366
AlapítóII. Henrik kasztíliai király
Kihalt1555 (férfiágon)
Utolsó tagKasztíliai Johanna
Főág(Kasztíliai) Burgundi-ház
Titulus
A Wikimédia Commons tartalmaz Trastámara-ház témájú médiaállományokat.

A Trastámara-ház (spanyolul, aragóniai és katalán nyelvjárásban: Casa de Trastámara), egy késő középkori királyi dinasztia volt, akik a Kasztíliai majd az Aragón Korona országainak (így többek között a Szicíliai és Nápolyi Királyság) uralkodóit adták egészen a kora újkorig. A kasztíliai Burgundi-ház illegitim oldalágaként kerültek hatalomra 1366-ban II. Henrik kasztíliai király által, utolsó tagjuk pedig az 1555-ben elhunyt Kasztíliai „Őrült” Johanna, V. Károly német-római császár és spanyol király édesanyja volt.

1369-ben a Kasztíliai Királyság és a Leóni Királyság trónjára – az addig uralkodókat adó dinasztia, a Burgundiai-ház (Ivreai-Burgundiai ház) helyett – új dinasztiából származó király lépett: Henrik (*1334 – †1379), Trastámara grófja, XI. Alfonz (*1311 – †1350) királynak és kedvesének, Leonor (Eleonóra) Nunez de Guzmannak (*1310 – †1351) a fia, ő lett II. Henrik király, az új dinasztiának, a Trastámara-háznak a megalapítója. II. Henrik az elődjét, a féltestvérét (XI. Alfonz törvényes gyermekét), I. Péter (*1334 – †1369) királyt meggyilkolta. (Tény az is, hogy I. Péter édesanyja, Portugáliai Mária (*1313 – †1357) anyakirályné, Henrik édesanyját meggyilkoltatta; I. Péter azonban – állítólag – csak utólag szerzett tudomást a gyilkosságról.)

A Trastámara-ház nemcsak Kasztíliában és Leónban szerezte meg az uralmat, hanem Aragóniában is (és az egyik oldalágukból kerültek ki – egy ideig – az önálló Nápolyi Királyság uralkodói), valamint e házból származott a spanyol területek egyesítését megvalósító királyi pár, I. (Katolikus) Izabella (*1451 – †1504) királynő és V. (Katolikus) Ferdinánd (*1452 – †1516) király is.

A családfa

I.

II.

III.

IV.

Jelölések

Jegyzetek

  1. A családfa – nyilvánvalóan – nem tartalmazza a Trastámara-ház tagjai házasságon kívül született gyermekeinek a leszármazóit; a törvényesített I. Ferdinánd nápolyi király leszármazóit kivéve.
  2. II. Henrik király felesége, Juana (Johanna) de Manuel Villena, éppen úgy, mint a férje, a Burgundiai-ház (Ivreai-Burgundiai ház)ból származott. Az apja Juan Manuel de Villena (*1282 – †1348), "Az író" ("El Escritor") névvel jelölt, jelentős kasztíliai államférfi és író; az apai nagyapja a Villena urává lett, Manuel néven említett, Juan Manuel infáns (*1234 – †1283) volt, III. (Szent) Ferdinánd kasztíliai és leóni király fia. Juana Manuel de Villena édesanyja, Blanka (Bianca de la Cerda) (*1311 – †1347), ifjabb Fernando de la Cerda (*1275 – †1322) leánya, idősebb Fernando de la Cerda (*1255 – †1275) unokája és X. (Bölcs, Könyves) Alfonz királynak a dédunokája. X. Alfonz is III. Ferdinándnak a fia, János Mánuel infánsnak a bátyja volt.
  3. II. Henrik király házasságon kívüli kapcsolataira – és ezekből származott gyermekeire – az adatok részben ellentmondóak. Lásd: http://es.wikipedia.org/wiki/Enrique_II_de_Castilla és http://www.geneall.net/H/per_page.php?id=897.
  4. Egyes források Johannát, az 1474 és 1479 közötti időszakra, az I. Izabellával folytatott, kasztíliai örökösödési háború befejezéséig, Kasztília és León királynőjének tartják.
  5. I. Ferdinánd király édesanyja, Aragóniai Eleonóra, a Barcelonai-házból származó, IV. (Szertartásos) Péter (*1319 – †1387) aragóniai királynak, és harmadik feleségének, Szicíliai Eleonórának (*1325 – †1375) volt a leánya. I. Ferdinánd – a Barcelonai-ház törvényes ága 1410-ben történt kihalása után – erre hivatkozással szerezte meg az Aragóniai Királyságot.
  6. Nincs pontos adat, Leonor de Escobart kivéve, azzal kapcsolatban, hogy II. János király házasságon kívül született gyermekei kiktől, illetve hány anyától származtak.
  7. II. (V.) Ferdinánd király a felesége, I. Izabella királynő életében volt csak Kasztília és León királya; II. Ferdinánd néven, a trónra lépésétől a haláláig, Aragónia királya volt. A király neve, az Aragóniai Ferdinánd név, mind a származási helyére, mind az aragóniai uralkodására utal. Egyes forrásokban ezért, ő és a leánya, II. Johanna királynő, „Aragóniai-ház” néven, mint önálló dinasztia, illetve uralkodói család tagjai is szerepelnek; noha II. Johanna királynő – utalva arra, hogy ő Kasztília (és León) királynője volt – Kasztíliai Johanna néven ismert. II. (V.) Ferdinánd és I. Izabella más gyermekei, az apára figyelemmel, „Aragóniai” vezetéknévvel szerepelnek a forrásokban (de ismert az "Aragóniai-Kasztíliai" vezetéknév is).
  8. Az önálló Nápolyi Királyság I. Alfonz királlyal kezdődő dinasztiájának a neve: Aragóniai-ház (ezt a nevet több királyi ház is viselte). I. Alfonz utódai már nem voltak Szicília királyai. – A dinasztia "Ferdinánd" nevű tagjai az olasz forrásokban "Ferrante" néven szerepelnek.
  9. Egyes forrásmunkák szerint I. Alfonz királynak Aragóniai Margit nevű szeretőjétől is született Ferdinánd nevű gyermeke, azonban – mind a gyermeket, mind az édesanyját – Alfonz felesége megölettette.
  10. Vannak olyan forrásmunkák, amelyek szerint I. Alfonz gyermekeinek az édesanyja – Coliát (Covellát) is ide értve -, Lucrezia de Alañon (*? – †?) lett volna, bár lehet, hogy a két személy ugyanaz: Lucrezia Giraldina de Alañon.
  11. I. Ferdinánd király házasságon kívüli gyermekeit, és az édesanyjukat illetően is, részben eltérőek a források adatai.
  12. Frigyes király kapcsán meg kell jegyezni a következőket: A korábban egységes, Nápolyt is magába foglaló, Szicíliai Királyságból, 1282-ben, a szicíliai vecsernyét követően – ténylegesen – két királyság alakult ki, amelyeket a történetírás Szicíliai Királyságnak és Nápolyi Királyságnak nevez. A Szicíliai Királyságban uralkodott, Frigyes nevű királyok (I. Frigyes (II. Frigyes néven német-római császár), II. Frigyes és III. (Együgyű) Frigyes) ezért – több szerző szerint –, nem tekinthetőek nápolyi királyoknak, mert 1282 előtt még nem létezett a Nápolyi Királyságnak nevezett állam. E szerzők szerint Frigyes nápolyi király I. Frigyes – és nem IV. Frigyes – király volt. Lásd: http://www.genmarenostrum.com/pagine-lettere/letterat/trastamara.htm, http://www.geneall.net/I/per_page.php?id=2143 és http://it.wikipedia.org/wiki/Sovrani_di_Napoli_e_Sicilia.
  13. Henrik ("Enrico") márki "Arrigo" néven is szerepel, ami nem csak a "Henrik" névnek, hanem az "Imre" névnek is megfelel.
  14. A házasság számának jelölése arra figyelemmel történt, hogy az elöl szereplő házastársnak hányadik házassága.

Források

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek