Aragóniai Ferdinánd (V. Alfonz és Híjari Margit fia)

A mai világban a Aragóniai Ferdinánd (V. Alfonz és Híjari Margit fia) olyan téma, amely nagy aktualitásra tett szert, és mind a szakértők, mind a nagyközönség érdeklődésére vált. A Aragóniai Ferdinánd (V. Alfonz és Híjari Margit fia) megjelenése óta folyamatos vitákat váltott ki, ellentmondó véleményeket generált, és számos vizsgálatot és elemzést indított el különböző területeken. Ennek a cikknek a célja, hogy alaposan foglalkozzon ezzel a témával, és elemezze jelentőségét, hatását és relevanciáját a mai társadalomban. Ezen a vonalon a Aragóniai Ferdinánd (V. Alfonz és Híjari Margit fia)-hez kapcsolódó különböző nézőpontok és érvek kerülnek feltárásra, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a ma oly fontos kérdésről.

Ez a szócikk V. Alfonz és Híjari Margit fiáról szól. Hasonló címmel lásd még: Aragóniai Ferdinánd (egyértelműsítő lap).
Aragóniai Ferdinánd
Idősebb Aragóniai Ferdinánd
Trastámara Ferdinánd
Életrajzi adatok
UralkodóházTrastámara-ház
Született?
?
Elhunyt1423 előtt
?
ÉdesapjaV. (I.) Alfonz aragón és szicíliai király (1394/96–1458)
ÉdesanyjaAragóniai Margit híjari (híxari/íxari) bárónő (–1423 előtt)
Testvére(i)

Aragóniai Ferdinánd (? – 1423 előtt), Idősebb Ferdinánd, spanyolul: Fernando de Aragón y Híjar, katalánul: Ferran d'Aragó i d'Híxar, aragóniai nyelvjárásban: Ferrando I d'Aragón y Íxar, olaszul: Ferdinando d'Aragona. A Trastámara-ház tagja. V. István magyar király 8. leszármazottja.

Élete

V. (I.) Alfonz aragón és szicíliai királynak Aragóniai Margit híjari (híxari/íxari)[1] bárónővel folytatott házasságon kívüli viszonyából származó fia.

V. Alfonz aragóniai király 1416-ban trónra került, de a feleségétől Trastámara Mária kasztíliai királyi hercegnőtől, aki elsőfokú unokatestvére volt, nem születtek gyermekei. Csak házasságon kívül született gyermekek maradtak utána. Vajay Szabolcs kutatásai megerősítik, hogy Alfonznak két Ferdinánd nevű fia volt. Az idősebb Ferdinánd Aragóniai Margit híjari bárónőtől született, de mind a kisfiút, mind pedig az édesanyját a féltékeny, gyermektelen aragón királyné, Kasztíliai Mária vízbe fojtatta. V. Alfonz ugyancsak Ferdinánd nevű másodszülött fiának pedig Giraldona Carlino volt az anyja. A történeti források és irodalmak sokszor egybemosták őket, és bizonytalanság volt az anya személye körül. A tévedést éppen az okozta, hogy mindkét gyermeket Ferdinándnak hívták.[2] V. Alfonz örökösének a származása már életében nagyon sok pletyka forrása volt, és egyesek szerint egészen a királyi családig értek a szálak, mégpedig az aragón királyné húgát, Kasztíliai Katalin villenai hercegnőt, III. Henrik kasztíliai király kisebbik lányát nevezték meg a gyermek anyjának,[3] de ez az újabb kutatások fényében nem állja meg a helyét.[2] Kasztíliai Katalin, aki V. Alfonz kisebb öccsének, Aragóniai Henrik villenai hercegnek volt az első felesége, és ugyanúgy V. Alfonz elsőfokú unokatestére volt, mint a felesége, Mária királyné, egy gyermeket biztosan világra hozott, amely szülés az ő és gyermeke életébe került 1439-ben, de ismereteink szerint ez volt az egyetlen szülése.

V. Alfonz a másodszülött fiára már sokkal jobban vigyázott, és Giraldona Carlinótól még két lánya született, és a feleségétől távol neveltette őket.

Jegyzetek

  1. ↑ Híjar az aragóniai város spanyol és a hivatalos neve, katalánul: Híxar és aragóniai nyelven (nyelvjárásban) Íxar.
  2. ↑ a b Lásd Vajay (1960).
  3. ↑ Lásd Miron (1913).

Források

  • Híxar, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2018. április 30. 
  • Miron, E. L.. The Queens of Aragon: Their Lives and Times (angol nyelven). London: Stanley Paul & Co (1913). Hozzáférés ideje: 2018. április 30.  ISBN 075465074X, 9780754650744
  • Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón 1412–1555 a. d. H. Trastamara des Stammes Burgund-Ivrea, 1412–1458 und 1468–1555 Könige von Sizilien, 1428–1458 und 1502–1555 Könige von Neapel, 1474–1555 Könige von Kastilien und León, 1492–1555 Könige von Granada, Reyes de las Islas y Tierras Firme del Mar Océano etc., In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 66., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Vajay, Szabolcs (de): Les rapports gènéalogiques hungaro-portugais au moyen âge, Braga, 1960.

További információk

  • Cawley, Charles: Aragon Nobility (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2018. április 30.)
  • Marek, Miroslav: House of Barcelona (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2018. április 30.)