Manapság a Rhédey család olyan téma, amely az emberek és a közösségek széles körét nagyon fontos és érdekli. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár kulturális relevanciája, akár az akadémiai területen betöltött fontossága miatt, a Rhédey család sokak figyelmét felkeltette, vitákat, reflexiókat és kutatásokat generált ezzel a témával kapcsolatban. Különböző nézőpontokból és megközelítésekből a Rhédey család nagy érdeklődést váltott ki a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatása miatt. Ebben a cikkben a Rhédey család különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, elemezve annak fontosságát, következményeit és lehetséges jövőbeli fejlesztéseit.
A kisrédei nemes és gróf Rhédey család az ősi nemzetségekig visszavezethető régi, magyar család.
Ez a család az Aba nemzetségből eredő, hevesi család. Az első, aki a Rédei nevet viselte, egy bizonyos Mikó, akit 1303-ban említenek. A Rhédeyek Mátyás királytól kaptak nemesi címerlevelet 1466-ban. A család gazdagságának megalapozója az 1560 körül született és 1621-ben meghalt Rhédey Ferenc váradi kapitány volt. Bocskai-szabadságharcában annak egyik vezére volt, érdemei elismeréseként Bocskai 1606. május 2-án az ország főurai közé emelte. Az 1610-ben született Rhédey Ferenccel, aki 1648-tól Máramaros vármegye főispánja volt, a család magas társadalmi rangra emelkedett. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem tanácsosa volt, majd Rákóczi lemondása után az erdélyi rendek őt választották fejedelemmé, de nem sokáig viselhette ezt a magas méltóságot, mert 1658-ban Rákóczi visszatért a fejedelmi székbe. 1659-ben Rhédey Ferenc grófi címet kapott, 1667-ben hunyt el. Mivel Rhédey fejedelem ágazata fiával, Lászlóval kihalt, a család egy másik ágát nevezik erdélyi ágnak, ez az ág 1744-ben kapott grófi címet, majd Gáborral 1897-ben halt ki.