A következő cikkben megvizsgáljuk a Rhédey László hatását a modern társadalomra. A Rhédey László évek óta érdeklődés és vita téma, és nem hagyható figyelmen kívül relevanciája a mindennapi élet különböző területein. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Rhédey László döntő szerepet játszott a világ alakításában, amelyben élünk. Ebben a cikkben kritikusan megvizsgáljuk a Rhédey László különböző aspektusait és mindennapi életünkre gyakorolt hatását, teljes és részletes képet adva annak fontosságáról a mai világban.
Rhédey László | |
Született | 1636. január 11.[1] nem ismert[1] |
Elhunyt | 1663. április 26. (27 évesen)[1] Huszt[1] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Bánffy Izabella |
Szülei | Bethlen Druzsina Rhédey Ferenc |
Foglalkozása |
|
Kis-rhédei Rhédey László (1636. január 11. – 1664.) háromszéki főkapitány, történetíró, főispán.
Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem és iktári Bethlen Druzsina egyetlen fia. 1654-ben II. Rákóczi György erdélyi fejedelem bejárója (cubicular. mag.) és Benkő szerint Máramaros főispánja volt (valójában nem ő, hanem az apja, Rhédey Ferenc volt a máramarosi főispán[2]). 1660. november 8-tól pedig Háromszék főkapitánya. A szerencsétlen lengyel expedícióban mint dandárparancsnok vett részt.
1655. július 27-én Szentjóbon feleségül vette Szunyogh Zsuzsannát. Az asszony halála után 1662. március 29-én másodszor is megnősült, Barcsay Ákos özvegyével Bánffy Ágnessel. Gyermeke egyiktől sem maradt.
Naplót vezetett, melynek első részét (1653–1657) Vass József közölte a Magyar Történelmi Tárban,[3] folytatását (1658–1663) Nagy Iván adta ki ugyanott[4] Rédei László történeti maradványai címen.