IV. Olaf norvég király

	IV. Olaf
	Dánia királya
	Uralkodási ideje
	1376. május 3. – 1387. augusztus 3.
Elődje	IV. Valdemár
Utódja	I. Margit
	Norvégia királya
	Uralkodási ideje
	1380. július 29. – 1387. augusztus 3.
Elődje	VI. Haakon
Utódja	Margit
	Svédország királya
	Uralkodási ideje
	1385 – 1387
Elődje	Albert
Utódja	Albert
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Folkung-ház
Született	1370. december; Akershus kastély, Oslo
Elhunyt	1387. augusztus 3. (16 évesen); Falsterbo kastély
Nyughelye	Sorø;
Édesapja	VI. Haakon
Édesanyja	I. Margit
Házastársa	nem nősült meg
Gyermekei	nem születtek
	A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Olaf témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk a dán királyról szól. Hasonló címmel lásd még: II. Olaf (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk a norvég királyról szól. Hasonló címmel lásd még: IV. Olaf (egyértelműsítő lap).

IV. Olaf Haakonsson (Oslo, 1370. december – 1387. augusztus 3.^[5]) Dánia (1376–1387) és Norvégia (1380–1387) királya, előbbi II. Olaf néven. Svédországban ellenkirályként lépett föl Albert svéd király ellen (1385–1387) IV. Olaf néven. Ő volt az utolsó középkori norvég király, aki norvég földön, Oslóban született, és egészen a XX. századig, V. Harald 1937-es születéséig, aki szintén Oslóban jött a világra, nem volt erre példa.

Élete

VI. Haakon norvég király és dániai Margit (a későbbi I. Margit dán királynő), IV. Valdemár dán király leányának a fia volt.

Valdemár halála (1375) után Olafot ültették Dánia trónjára (1376^[6]), majd édesapja utódaként a norvég korona is reá szállt.^[6]^[7] (A két ország 1814-ig perszonálunióban maradt.) Norvégiát államtanács irányította^[8] de a hatalom elsősorban Olaf édesanyjának a kezében összpontosult,^[8] aki Norvégia, Dánia és Svédország egyesítésére törekedett.^[7] Olaf 1385-ben érte el az uralkodáshoz szükséges kort^[6]^[9] (ekkor formálisan svéd királlyá választották), de haláláig édesanyja gyámsága alatt állott.^[6]

Korai halála után édesanyja, Margit régens-királynőként uralkodott Dánia–Norvégiában. 1396-ban Svédországra is kiterjesztette hatalmát, a kalmari unióbansikerrel egyesítette a három skandináv királyságot perszonálunióként, egyetlen korona alatt.

Olav, a trónkövetelő szélhámos

1402-ben dán kereskedők egy csoportja azt állította, hogy a poroszországi Graudenzben (ma Grudziądz, Lengyelország) megtalálták az „igazi” Olavot, aki anyja intrikái miatt szorult ki a hatalomból, és szegény, szánalomra méltó emberként élt. Margit parancsára a szélhámost elfogták, Svédországba hozták, felségárulásért halálra ítélték és máglyán megégették.

Megjelenése játékfilmben

2021-ben mutatták be Az észak királynője című, nagyszabású dán mozifilmet, Charlotte Sieling rendezésében, nemzetközi szereplőgárdával. A címszereplő Margit királynőt Trine Dyrholm, Pomerániai Erik királyt Morten Hee Andersen, a Graudenzből érkezett, magát Olaf királynak valló trónkövetelőt Jakob Oftebro alakítja. A filmbéli fikció szerint Ál-Olaf(wd) bizonyítani tudja igazságát, de tragikus politikai válságot okoz.^[10]

Jegyzetek

↑ Halála a Folkung-ház férfiágának kihalását is jelentette Svédországban és Norvégiában.
↑ Olaf után 550 évig (A ma uralkodó V. Harald norvég király 1937-es születéséig) egyetlen norvég király sem született norvég földön.
↑ ^a ^b http://www.mittelalter-genealogie.de/mittelalter/koenige/norwegen/olaf_4_koenig_1387.html
↑ https://archive.today/20120526191329/homepage.mac.com/crowns/
↑ Folkunga family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
↑ ^a ^b ^c ^d Révai nagy lexikona, XIV. kötet (Mons–Ottó), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1916, 671. oldal
↑ ^a ^b Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 516. oldal
↑ ^a ^b Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 190. oldal
↑ Magyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-9257-00-1, 14. kötet, 77. oldal
↑ Az észak királynője az Internet Movie Database oldalon (angolul)

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Előző uralkodó:
IV. Valdemár

Dánia királya
1376 – 1387

Következő uralkodó:
I. Margit

Előző uralkodó:
VI. Haakon

Norvégia uralkodója
1380 – 1387

Következő uralkodó:
I. Margit

Előző uralkodó:
Albert

Svédország uralkodója
1385 – 1387
Albert ellenében

Következő uralkodó:
Albert

Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Halála a Folkung-ház férfiágának kihalását is jelentette Svédországban és Norvégiában.

[2] Olaf után 550 évig (A ma uralkodó V. Harald norvég király 1937-es születéséig) egyetlen norvég király sem született norvég földön.

[mittelalter-3] ttp://www.mittelalter-genealogie.de/mittelalter/koenige/norwegen/olaf_4_koenig_1387.html

[4] ttps://archive.today/20120526191329/homepage.mac.com/crowns/

[genealogia-5] Folkunga family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

[revai-6] Révai nagy lexikona, XIV. kötet (Mons–Ottó), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1916, 671. oldal

[uralkodok-7] Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 516. oldal

[europa-8] Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 190. oldal

[9] Magyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-9257-00-1, 14. kötet, 77. oldal

[10] Az észak királynője az Internet Movie Database oldalon (angolul)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

IV. Olaf


Dánia királya
Uralkodási ideje
1376. május 3. – 1387. augusztus 3.
Elődje	IV. Valdemár
Utódja	I. Margit
Norvégia királya
Uralkodási ideje
1380. július 29. – 1387. augusztus 3.
Elődje	VI. Haakon
Utódja	Margit
Svédország királya
Uralkodási ideje
1385 – 1387
Elődje	Albert
Utódja	Albert
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Folkung-ház^[1]
Született	1370. december Akershus kastély, Oslo^[2]
Elhunyt	1387. augusztus 3. (16 évesen) Falsterbo kastély^[3]
Nyughelye	Sorø^[3]^[4]
Édesapja	VI. Haakon
Édesanyja	I. Margit
Házastársa	nem nősült meg
Gyermekei	nem születtek


A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Olaf témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Sablon:Svéd királyok m v sz Svéd királyok
Yngling-ház (970–1060)	II. Olaf VI. Erik III. Olaf I. Anund III. Emund
Stenkil-ház (1060–1125)	Stenkil VII. Erik VIII. Erik Halsten II. Anund I. Haakon I. Inge Svend (IX.) Erik Fülöp II. Inge Ragnvald
Ulfing-ház¹ (1125–1130)	I. Magnus II. Magnus
Sverker-ház² (1130–1222)	I. Sverker VII. Károly Kol Boleszláv II. Sverker I. János
Erik-ház (1156–1234)	IX. Erik I. Knut X. Erik XI. Erik II. Knut
Folkung-ház (1229–1234, 1248/1250–1318, 1319–1364)	I. Birger Valdemár III. Magnus Birger IV. Magnus XII. Erik II. Haakon IV. Olaf
Mecklenburgi-ház (1364–1389)	Albert
Valdemár-ház³ (1388–1412)	Margit
Griffin-ház (1396–1439)	XIII. Erik
Wittelsbach-ház (1441–1448)	III. Kristóf
Knutsson-ház (1448–1457)	VIII. Károly
Oldenburg-ház (1457–1523)	I. Keresztély János II. Keresztély
Vasa-ház (1523–1654)	Gustav Vasa XIV. Erik III. János Zsigmond IX. Károly II. Gusztáv Adolf Krisztina
Pfalz-Zweibrücken-Kleeburg-ház (1654–1720)	X. Károly Gusztáv XI. Károly XII. Károly Ulrika Eleonóra
Hessen-Kassel-ház (1720–1751)	I. Frigyes
Holstein-Gottorp-ház (1751–1818)	Adolf Frigyes III. Gusztáv IV. Gusztáv XIII. Károly
Bernadotte-ház (1818–)	XIV. Károly János I. Oszkár XV. Károly II. Oszkár V. Gusztáv VI. Gusztáv Adolf XVI. Károly Gusztáv
¹Más néven Estrisson-ház, valójában II. Olaf (†975) férfiági leszármazottjai, ebből következően az Yngling-ház. ²Lehetséges, hogy a Stenkil-ház mellékága. ³Valójában az Ulfing-ház mellékága, ebből következően Yngling-ház.

Sablon:Dán királyok m v sz Dán királyok
Jelling-ház	I. Dan Humble Lother Skjöldr I. Fridleif Gram Hading I. Frodhi II. Fridleif Leif Herleif Hunleif Áli Oddleif Geirleif II. Frodhi Wighlek Wermund I. Uffe II. Dan Hygelach III. Frodhi I. Olaf Håvard I. Halfdan (=III. Dan) III. Fridleif I. Hrothgar II. Olaf IV. Frodhi I. Ingeld II. Halfdan V. Frodhi II. Hrothgar I. Helgi VI. Frodhi II. Ingeld Hrólf Hjørvard I. Hrörek VII. Frodhi I. Harald II. Harald III. Harald Ivar VIII. Frodhi III. Ingeld IV. Fridleif III. Halfdan II. Hrörek IV. Harald I. Sigfred III. Hrörek Angantyr II. Sigfred IV. Halfdan I. Ragnar IV. Sigurd I. Knut VII. Halfdan II. Godfred IX. Frodhi VII. Sigfred IV. Olaf II. Ragnar IV. Godfred IX. Harald IX. Sigfred VIII. Halfdan X. Frodhi V. Godfred II. Helgi I. Gorm III. Helgi II. Gorm V. Olaf Gyrd Gnupa Sigtrygg I. Hardeknut III. Gorm I. Harald I. Svend II. Harald II. Knut II. Hardeknut (III. Knut)
Yngling-ház	I. Magnus
Astridsson-ház	II. Svend III. Harald IV. Knut I. Olaf I. Erik Niels II. Erik III. Erik Olaf Haraldsen (II. Olaf) III. Svend V. Knut
Valdemár-ház	I. Valdemár VI. Knut II. Valdemár IV. Erik Ábel I. Kristóf V. Erik VI. Erik II. Kristóf III. Valdemár IV. Valdemár I. Margit
Folkung-ház	II. Olaf
Griffin-ház	VII. Erik
Wittelsbach-ház	III. Kristóf
Oldenburg-ház	I. Keresztély János II. Keresztély I. Frigyes III. Keresztély II. Frigyes IV. Keresztély III. Frigyes V. Keresztély IV. Frigyes VI. Keresztély V. Frigyes VII. Keresztély VI. Frigyes VIII. Keresztély VII. Frigyes
Glücksburg-ház	IX. Keresztély VIII. Frigyes X. Keresztély IX. Frigyes II. Margit X. Frigyes

Sablon:Norvég királyok m v sz Norvégia királyai
Yngling-ház (872 – 1319)	I. Harald I. Erik I. Haakon II. Harald I. Haakon Jarl I. Olaf Erik Jarl Svend Jarl II. Olaf II. Haakon Jarl Knut Svend Alfivason I. Magnus III. Harald II. Magnus III. Olaf Haakon Magnusson III. Magnus I. Eystein I. Sigurd (IV.) Olaf IV. Harald IV. Magnus I. Inge II. Eystein II. Sigurd II. Haakon III. Sigurd V. Magnus Sverre III. Haakon Guttorm II. Inge IV. Haakon VI. Magnus II. Erik V. Haakon
Folkung-ház (1319 – 1387)	VII. Magnus VI. Haakon IV. Olaf
Valdemár-ház (1387–1389)	Margit (régens királyné)
Griffin-ház (1389 – 1442)	III. Erik
Wittelsbach-ház (1442 – 1448)	I. Kristóf
Knutsson-ház (1448–1450)	I. Károly
Oldenburg-ház (1450 – 1814)	I. Keresztély I. János II. Keresztély I. Frigyes III. Keresztély II. Frigyes IV. Keresztély III. Frigyes V. Keresztély IV. Frigyes VI. Keresztély V. Frigyes VII. Keresztély VI. Frigyes (VIII.) Keresztély Frigyes
Holstein-Gottorp-ház (1814–1818)	II. Károly
Bernadotte-ház (1818–1905)	III. Károly János I. Oszkár IV. Károly II. Oszkár
Glücksburg-ház 1905-től	VII. Haakon V. Olaf V. Harald