Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a VIII. Keresztély dán király milyen hatással volt társadalmunkra. A VIII. Keresztély dán király megjelenése óta nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szakértők és a nagyközönség körében. A történelem során a VIII. Keresztély dán király döntő szerepet játszott életünk különböző területein, és a politikától a populáris kultúráig mindenre hatással volt. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a VIII. Keresztély dán király hogyan alakította át felfogásunkat és viselkedésünket, valamint relevanciáját a mai kontextusban. Hasonlóképpen foglalkozni fogunk a VIII. Keresztély dán király jövőbeli következményeivel és várható alakulásával az elkövetkező években.
VIII. Keresztély | |
![]() | |
Dánia királya | |
Uralkodási ideje | |
1839. december 3. – 1848. január 20. | |
Koronázása | Hillerød 1840. június 28. |
Elődje | VI. Frigyes |
Utódja | VII. Frigyes |
Norvégia királya | |
Uralkodási ideje | |
1814. május 17. – 1814. augusztus 14. | |
Elődje | VI. Frigyes |
Utódja | II. Károly |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Oldenburg |
Született | 1786. szeptember 18. Koppenhága |
Elhunyt | 1848. január 20. (61 évesen) Koppenhága |
Nyughelye | Roskildei székesegyház |
Édesapja | Frigyes koronaherceg |
Édesanyja | Mecklenburg–Schwerini Zsófia Friderika |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Mecklenburgi Sarolta Friderika (1806–18010) Augustenburgi Karolina Amália (1815–) |
Gyermekei | Frigyes herceg |
Vallás | evangélikus |
![]() | |
VIII. Keresztély aláírása | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz VIII. Keresztély témájú médiaállományokat. | |
VIII. Keresztély (dánul: Christian 8., vagy Keresztély Frigyes, norvégul: Christian Frederik; Koppenhága, 1786. szeptember 18. – Koppenhága, 1848. január 20.), dán király 1839 és 1848 között, valamint norvég király 1814-ben pár hónapig. Vezetésével tört ki 1814-ben a rövid norvég függetlenségi háború.
Az Oldenburg-házból származó Frigyes koronaherceg és Mecklenburg–Schwerini Zsófia Friderika koronahercegné gyermeke, egyben VII. Frigyes dán király apja. Anyjától örökölt tehetségének, valamint barátságos természetének és jóképűségének köszönhetően nagy népszerűségnek örvendett korában.
Keresztély első felesége Sarolta Friderika mecklenburg–schwerini hercegnő volt. Sarolta Friderika I. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg és Lujza szász–gotha–altenburgi hercegnő hetedik leánygyermeke volt. Kettőjük házasságára 1806. június 21-én került sor Ludwigslust városában. Első gyermekük egy fiú, Keresztély Frigyes herceg volt, aki 1807. április 8-án született a Plönben, ám már születése napján elhunyt. Második gyermekük Frigyes Károly Keresztély koronaherceg, apja örököse és utódja, 1808-ban született. Keresztély és Sarolta Friderika házassága 1810-ben válással végződött, miután a királynét házasságtöréssel vádolták.
Második felesége az Oldenburg-házból származó Karolina Amália schleswig–holstein–sonderborg–augustenburgi hercegnő volt. Karolina Amália II. Frigyes Keresztély schleswig–holstein–sonderborg–augustenburgi herceg és Lujza Auguszta dán és norvég királyi hercegnő (hivatalosan VII. Keresztély dán király, ám biológiailag Johann Friedrich Struensee leányának) legidősebb leánygyermeke volt. Esküvőjükre 1815. május 22-én került sor Augustenborgban. Házasságuk gyermektelen maradt.
Keresztélynek ezen felül tíz házasságon kívüli gyermeke született, egyes feltételezések szerint ezen törvényen kívüli gyermekek között volt a híres dán költő és író, Hans Christian Andersen, ám erre kevés bizonyíték mutat.
Örökös címei:
Norvégia királya mint VIII. Keresztély: 1814. május 17. – 1814. augusztus 14.
Dánia királya mint VIII. Keresztély: 1839. december 3. – 1848. január 20.
![]() |
![]() |
![]() |
mint dán király (1839–1848) |
dán és norvég király (1839–1848) |
mint norvég király (1814) |
VIII. Keresztély (Koppenhága, 1786. szeptember 18.– Koppenhága, 1848. január 20.) dán király |
Apja: Dániai Frigyes (Koppenhága, 1753. október 11.– Koppenhága, 1805. december 7.) koronaherceg |
Apai nagyapja: V. Frigyes (Koppenhága, 1723. március 31.– Koppenhága, 1766. január 14.) dán király |
Apai nagyapai dédapja: VI. Keresztély (1699. november 30.–1746. augusztus 6.) dán király |
Apai nagyapai dédanyja: Brandenburg–Kulmbachi Zsófia Magdolna (1700. november 28.–1770. május 27.) | |||
Apai nagyanyja: Braunschweig–Wolfenbütteli Julianna Mária (Wolfenbüttel, 1729. szeptember 4.– Fredensborg, 1796. október 10.) |
Apai nagyanyai dédapja: II. Ferdinánd Albert (1680. május 29.–1735. szeptember 2.) braunschweig–wolfenbütteli fejedelem | ||
Apai nagyanyai dédanyja: Braunschweig–Wolfenbütteli Antónia (1696. április 14.–1762. március 6.) | |||
Anyja: Mecklenburg–Schwerini Zsófia Friderika (Schwerin, 1758. augusztus 24.– Koppenhága, 1794. november 29.) |
Anyai nagyapja: Mecklenburg–Schwerini Lajos (Grabow, 1725. augusztus 6.– Schwerin, 1778. szeptember 12.) herceg |
Anyai nagyapai dédapja: II. Keresztély Lajos (1683. november 15.–1756. május 30.) mecklenburg–schwerini uralkodó herceg | |
Anyai nagyapai dédanyja: Mecklenburg–Schwerini Gustave Karolina (1694. július 12.–1748. április 13.) | |||
Anyai nagyanyja: Szász–Coburg–Saalfeldi Sarolta Zsófia (Coburg, 1731. szeptember 24.– Schwerin, 1810. augusztus 2.) |
Anyai nagyanyai dédapja: Ferenc Józsiás (1697. szeptember 25.–1764. szeptember 16.) szász–coburg–saalfeldi uralkodó herceg | ||
Anyai nagyanyai dédanyja: Schwarzburgi–Rudolstadti Anna Zsófia (1700. szeptember 9.–1780. december 11.) |
Előző uralkodó: VI. Frigyes |
Következő uralkodó: II. Károly |
Előző uralkodó: VI. Frigyes |
Következő uralkodó: VII. Frigyes |