I. Svend dán király

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a I. Svend dán király-et és mindent, amit tudnia kell róla. A keletkezésétől a társadalomra gyakorolt ​​hatásáig, a különféle alkalmazásokon és a kutatásban elért előrehaladásokon keresztül elmélyülünk a I. Svend dán király lenyűgöző világában. Megismerjük előnyeit, kihívásait és a körülötte megnyíló jövő távlatait. Ezzel a cikkel arra törekszünk, hogy egy teljes és frissített áttekintést nyújtsunk a I. Svend dán király-ről, hogy megérthesse fontosságát és azt, hogy hogyan befolyásolhatja mindennapi életét. Készüljön fel, hogy mindent felfedezzen a I. Svend dán király-ről, és merüljön el a tudás és tanulás utazásában!

I. Svend
RagadványneveVillásszakállú Svend
Dánia királya
Uralkodási ideje
986 – 992
ElődjeI. Harald
UtódjaErik
Dánia királya
Uralkodási ideje
993 – 1014
ElődjeErik
UtódjaII. Harald
Norvégia királya
Uralkodási ideje
1000 – 1014
ElődjeI. Olaf
UtódjaII. Olaf
Anglia királya
Uralkodási ideje
1013 decembere – 1014. február 3.
ElődjeII. Ethelred
UtódjaII. Ethelred
Életrajzi adatok
UralkodóházJelling-ház
Született963. április 17.
Dánia
Elhunyt1014. február 3. (50 évesen)
Gainsborough[1]
NyughelyeAngliában, újratemetik a Roskildei székesegyházban[2]
ÉdesapjaI. Harald
ÉdesanyjaSvédországi Gyrid
Testvére(i)
  • Tyra of Denmark
  • Gunhilde
Házastársa
  • Gunhilda
  • Sigrid the Haughty
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Svend témájú médiaállományokat.

I. Svend Haraldsson vagy Villásszakállú Svend (dánul: Svend Tveskæg óészakiul: Sveinn tjúguskegg norvégul: Svein Tjugeskjegg angolul: Sweyn Forkbeard), (963. április 17.[3] – 1014. február 3.[4]) Dánia, Norvégia és Anglia királya. Uralkodása idején Dánia hatalmát kiterjesztette: az Északi- és a Balti-tenger ura volt.[5]

Élete

I. Harald fiaként született, és amikor édesapja családjával együtt 963 körül megkeresztelkedett,[4] Svend a keresztény Ottó nevet kapta[4] I. Ottó német-római császár tiszteletére.[2] Fellázadt édesapja ellen,[1] mert az nem akarta megosztani vele a hatalmat.[2] Harald halálosan megsebesülve elmenekült, és idegenben – Wendlandban[1] (ma Németország) – halt meg, ezt követően került Svend Dánia trónjára 986-ban. Hatalomra kerülve azonban visszatért eredeti hitére – második nevét nem is használta[4] – és Brémai Ádám krónikája szerint üldözte a keresztényeket.[2] Ugyancsak Brémai Ádám szerint amikor Erik Segersäll svéd király lerohanta Dániát, Svend kénytelen volt száműzetésbe vonulni, és csak Erik halála (994) után térhetett vissza királyságába.[2] 994-ben megtámadta Angliát – sikertelenül.[5] Miután Olaf Tryggvasson 995-ben Norvégia trónjára lépett, Svend vele is viszályba került.[1] Összefogott Olaffal, Svédország uralkodójával, és a norvég Erikkel, Lade jarlával.[1] A három szövetséges legyőzte Olaf Tryggvassont a svolderi csatában (1000). Norvégia tényleges uralkodója Svend lett, bár névleg osztozott a hatalmon szövetségeseivel.[1]

Ezután Anglia ellen fordult, és 1003-ban, majd 1004-ben két, valószínűleg büntető célzatú hadjáratot indított az angliai dán telepesek lemészárlásának (1002. november 3.) megtorlására.[1] Elfoglalta Exetert, Salisburyt, 1010-ben Canterburyt, majd Wessexet. 1013-ban II. Ethelred (Æthelred) angol király családjával együtt Normandiába menekült,[2] és Svendet karácsony napján királlyá választották. Nekikezdett a királyság újjászervezésének, de alig öt héttel később leesett a lováról,[6] és meghalt. Halála után Norvégia ugyan Olaf Haraldsson vezetésével visszanyerte önállóságát,[1] Svend angol–dán birodalma azonban egészen 1042-ig, fia (Nagy Knut) és unokája (Hardeknut) idején is fennmaradt.[1]

Családja

Lásd még

Források

  1. ↑ a b c d e f g h i Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 618. oldal
  2. ↑ a b c d e f g h i Denmark, kings. Svend I 986-1014, Harald II 1014-1018 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  3. ↑ Rosborn, Sven. The Viking King's Golden Treasure. About the Curmsun Disc, the discovery of a lost manuscript, Harald Bluetooth´s grave and the location of the fortress of Jomsborg. Rivengate AB, 335. o. (2021). ISBN 978-91-986780-1-7 
  4. ↑ a b c d Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 116. oldal
  5. ↑ a b Bánosi György ‑ Veresegyházi Béla: Külföldi uralkodók, Anno Kiadó, 2001, ISBN 963-375-143-8, 158. oldal
  6. ↑ David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, ISBN 978 963 7054 396, 29. oldal
  7. ↑ a b c d e f g h i Denmark (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Külső hivatkozások

  • Sweyn (angol nyelven). archontology.org. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
  • Sweyn I (King of Denmark) (angol nyelven). Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)

Ajánlott irodalom

  • Sz. Jónás Ilona: Anglia a normann, dán hódítások és Wessex hegemóniája idején, in: Klaniczay Gábor (szerk.). Európa ezer éve. A középkor. I. kötet. Budapest: Osiris Kiadó, 168-174. o. (2006). ISBN 963-389-820-X 


Előző uralkodó:
I. Harald 		Következő uralkodó:
(Svédországi) Erik
Előző uralkodó:
(Svédországi) Erik 		Következő uralkodó:
II. Harald
Előző uralkodó:
I. Olaf 		Következő uralkodó:
II. Olaf
Előző uralkodó:
II. Ethelred 		Következő uralkodó:
II. Ethelred