A mai világban a I. Erik dán király még mindig nagyon fontos és vita tárgya. A I. Erik dán király-et sok éven át tanulmányozzák, elemzik és elmélkedik különböző területekről származó szakértők és tudósok. Jelentősége túlmutat a határokon, nemzedékeken és tudományterületeken, és egyetemes érdeklődés témává vált. A történelem során a I. Erik dán király felkeltette az emberiség kíváncsiságát és érdeklődését, hatása pedig vitára és elmélkedésre adott okot különböző kontextusokban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a I. Erik dán király jelentőségét és hatását a mai társadalomban, valamint a múltbeli relevanciáját és a jövőbeni lehetséges hatását.
I. Erik | |
![]() | |
Dánia királya | |
Uralkodási ideje | |
1095 – 1103 | |
Elődje | I. Olaf |
Utódja | Niels |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Estridsson-ház |
Született | 1056 Slangerup,[1] Dánia |
Elhunyt | 1103. július 10. (47 évesen) Páfosz, Ciprus |
Nyughelye | Ciprus |
Édesapja | II. Svend |
Édesanyja | Gunhild Sveinsdotter |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Boedil Thurgotsdatter |
Gyermekei |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz I. Erik témájú médiaállományokat. | |
I. Erik Svensson vagy Jóságos Erik (dánul: Erik Ejegod[2]), (1056[1][3] – 1103. július 10.) Dánia királya 1095-től haláláig.
II. Svend dán király negyedik fiaként született[2] és bátyja I. Olaf halála után örökölte a trón. A korabeli feljegyzések szerint szép termetű, barátságos, kegyes indulatú fejedelem volt aki a kalózok megfékezésére törekedett.[2] A vend tengeri rablók legyőzése[4] után Lundot a három skandináv ország önálló érsekségévé tette.[2] Jeruzsálembe utazva Ciprus szigetén halt meg[2] 47 évesen, egyes nézeteknek köszönhetően a retsina jellegű borok fogyasztása miatt.[5].
Dánia trónján öccse Niels követte.
Előző uralkodó: I. Olaf |
Következő uralkodó: Niels |