Ma egy olyan témával foglalkozunk, amely az évek során nagy érdeklődést váltott ki: X. Frigyes dán király. A kezdetektől napjainkig a X. Frigyes dán király felkeltette az akadémikusok, a kutatók és a rajongók kíváncsiságát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a X. Frigyes dán király különböző aspektusait, a társadalomra gyakorolt hatásától a mai relevanciáig. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson a X. Frigyes dán király történetén és következményein keresztül, hogy felfedezze hatását különböző területeken, és jelentőségét a mai világban.
X. Frigyes | |
Frederik André Henrik Christian | |
Király | |
![]() | |
Frigyes 2021-ben | |
Dánia királya | |
X. Frigyes | |
Uralkodási ideje | |
2024. január 14. – hivatalban | |
Örököse | Keresztély |
Elődje | II. Margit |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Glücksburg |
Született | 1968. május 26. (56 éves) Koppenhága |
Édesapja | Henrik dán herceg |
Édesanyja | II. Margit dán királynő |
Testvére(i) | Joakim dán herceg |
Házastársa | Mária dán királyné |
Gyermekei | 1. Keresztély dán herceg (2005) 2. Izabella dán hercegnő (2007) 3. Vince dán herceg (2011) 4. Jozefina dán hercegnő (2011) |
![]() | |
X. Frigyes aláírása | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz X. Frigyes témájú médiaállományokat. | |
A dán királyi család |
---|
![]() |
|
X. Frigyes (teljes születési neve dánul: Frederik André Henrik Christian) (Koppenhága, 1968. május 26. –), dán király 2024-től, II. Margit dán királynő és Henrik dán herceg idősebbik fia.
A koppenhágai Righshospitaletben született 1968. május 26-án. Születésekor nagyapja, IX. Frigyes volt Dánia királya, édesanyja, II. Margit pedig a trón várományosa.
Június 24-én volt a keresztelője. A Frigyes nevet anyai nagyapja után kapta, folytatva azt a közel fél évezredes dán hagyományt, hogy az elsőszülött fiúk a Frigyes és a Keresztély nevet kapják felváltva az egyes generációk közt. Második keresztnevét apai nagyapja, a Henriket édesapja, a Keresztélyt pedig dédapja tiszteletére kapta.
Keresztszülei: Anna-Mária görög királyné, György Valdemár dán herceg, Jozefina Sarolta belga hercegnő, Etienne de Laborde de Monpezat, Baron Christian de Watteville-Berckheim és Birgitta Juel Hillingsø.[1]
1972. január 14-én, nagyapja halála után ő lett a trónörökös.
1972 és 1981 között a Krebs' Skole általános iskolában kezdte meg tanulmányait, magántanulóként. 1982–83-ban bentlakásos diák volt a franciaországi École des Roches-ben. A középiskolát az Øregaard gimnáziumban végezte el. 1989-ben politológia szakon kezdte meg egyetemi tanulmányait az Aarhusi Egyetemen, de közben egy évet az amerikai Harvardon is eltöltött, ahova Frederik Hendriksen álnéven iratkozott be. Ő lett az első dán király, aki egyetemet végzett.[2] Három hónapig egy New York-i dán ENSZ-misszióban vett részt. 1995-ben mesterfokozatot szerzett politológia szakon. Szakdolgozatát a balti államok külpolitikájáról írta.[3]
A párizsi dán nagykövetségen főtitkárként tevékenykedett 1998 és 1999 között.
Jól beszél franciául, angolul és németül.
Katonai elméleti és gyakorlati kiképzést kapott, s mindhárom haderőnemnél megfordult. 1995-ben egyike volt annak a négy katonának, akik a háromszáz kadétközül valamennyi fizikai próbát sikerrel teljesítette.[2] 2001–2002-ben vezetői továbbképzésen vett részt a Dán Királyi Védelmi Akadémián. Később vezérkari tisztként szolgált a Dán Védelmi Parancsnokságnál. 2003-tól kezdve a Védelmi Akadémia Stratégiai Intézetének oktatója.[3]
2024. január 14-én anyja, II. Margit lemondását követően foglalta el a dán trónt.[4] Ugyanezen év végén, sokak meglepetésére, megváltoztatta uralkodói címerét, amelyre már vagy ötszáz éve nem került sor.[5] Az egykori kalmari uniót szimbolizáló koronák helyére jegesmedve és kos került, amelyek Grönlandot és a Feröer-szigeteket jelképezik.[5] Címerváltoztatás azután történt, hogy a másodszor is megválasztott Donald Trump amerikai elnök területi követeléssel lépett fel, s Grönland megvételére tett ajánlatot Dániának.[5] A dán kormány elutasította ezt, ugyancsak a nemleges választ fejezi ki a király lépése is, miszerint Grönland Dánia része.[5]
2004-ben vette feleségül a Tasmania szigetén felnőtt Mary Elisabeth Donaldsont, akivel 2000-ben, a Sydney-ben rendezett nyári olimpiai játékok idején egy bárban találkoztak.[2] A királynő 2003. október 8-án beleegyezését adta, hogy összeházasodjanak, amire 2004. május 14-én került sor a koppenhágai székesegyházban. A lakodalmat a Fredensborgi Palotában tartották. Négy gyermekük született:[6]
Olyan, napjainkban fontossá vált kérdésekben nyilatkozott már, mint a klímaváltozás, a fenntarthatóság és a jövő városainak képe.[7] Ezekkel kapcsolatban különböző fórumokon, konferenciákon és expedíciókon vesz részt, tudományos kutatási projekteket támogat, aktivistaként emeli fel a szavát a környezetszennyezés ellen.[8]
A Frigyes Koronaherceg Alapítvány célja anyagi támogatást nyújtani azoknak a hallgatóknak, akik valamilyen tudományterületen kiemelkedően teljesítenek. Ezek a diákok lehetőséget kapnak, hogy egy évet a Harvardon tanuljanak. Az Alapítvány pénzügyi támogatást nyújt továbbá különböző tudományos expedíciók szervezésére, különösképpen Grönland és a Feröer-szigetek területére, továbbá sportcélokra, elsősorban szociális alapon.[9]
Aktívan kiáll a sporttevékenységek mellett, erre ösztönzi a dán társadalmat is. Több sportszervezet tiszteletbeli tagja és pártfogója.[10] 2009. október 9-én – 77 igen és 9 ellenszavazat mellett – megválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjává,[11] ahol 2021-ig tevékenykedett.[2]
Ő maga is aktív sportoló, Koppenhágában, Párizsban és New Yorkban is részt vett a maratonfutáson. A 42 km-es távot a dán fővárosban 3:22:50 alatt teljesítette. A futás mellett vitorlázik is, versenyképes hajóskapitány, sikeres sárkányhajós. Több bajnokságon is győzelmet aratott. A 2003-as sárkányhajó-Európa-bajnokságon az 51 fős mezőnyben negyedik helyezést ért el.
|