Fehér mustár
Ma a Fehér mustár-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. A Fehér mustár egy olyan fogalom, amely a politikától a populáris kultúráig különböző területeken vita és vita tárgyát képezi. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Fehér mustár különböző aspektusait és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Fehér mustár eredetétől a mindennapi következményekig részletes elemzésbe fogunk, hogy jobban megértsük jelentőségét és relevanciáját a modern világban. Kétségtelen, hogy a Fehér mustár olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és befolyása az idő előrehaladtával tovább növekszik. Csatlakozzon hozzánk ezen a lenyűgöző utazáson, hogy többet tudjon meg a Fehér mustár-ről!
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Sinapis alba L. | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fehér mustár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér mustár témájú médiaállományokat és Fehér mustár témájú kategóriát. |
A fehér mustár, más néven angol mustár vagy fehér repce (Sinapis alba) a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó növényfaj. Nyugat-Ázsiából és a mediterrán térségből származik. Több földrészen termesztik, Magyarországon is nagy területen. Magja jelentős fűszeralapanyag.
Megjelenése
Egyéves, 50–80 cm magasra nő, levelei szórt állásúak, szárnyasan hasogatottak. Hajtásai szőrösek. Virágzata sátorozó fürt, virága sárga. Termése 3-6 magot tartalmazó becő. Magjai sárgák.
Felhasználása
Magyarországon főleg a fehér mustár magját használják fel a mustárpép készítéséhez, más országokban a szareptai mustárt (Brassica juncea) is, ennek íze kissé a tormára emlékeztető. Olaját is felhasználják. Magja nyálkaanyag tartalma miatt enyhe hashajtó hatású; ezen kívül antibakteriális, antivirális, étvágygerjesztő, szélhajtó, emésztést segítő, vízhajtó, hánytató és nyálkaoldó hatása van.[1]
Hatóanyagai
Mustárglikozidok, illóolaj, zsírosolaj, nyálkaanyag; erukasav-tartalma kedvezőtlen jellemzője.
Jegyzetek
- ↑ PFAF
Források
- Bernáth J. (szerk. ). Gyógy- és aromanövények, 3. átdolgozott és bővített kiadás, Budapest: Mezőgazda Kiadó, 532-537. o. (2000). ISBN 963 9239 96 8
- Elizabeth H.: Sinapis alba L.. Plants For A Future, 2003. (Hozzáférés: 2013. október 19.)
