Ma a Erdei mályva-ről fogunk beszélni. Ez egy olyan téma, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki, és kétségtelenül jelentős hatással van életünkre. A Erdei mályva olyan dolog, amelyhez valamilyen módon mindannyian kapcsolódhatunk, mivel mindennapi életünk különböző területein jelen van. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Erdei mályva különböző aspektusait, elemezve jelentőségét, társadalomra gyakorolt hatását és mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Ezen kívül kitérünk néhány nézőpontra és szakértői véleményre a témában, hogy teljesebb és tájékozottabb képet adjunk a Erdei mályva-ről. Készüljön fel egy lenyűgöző felfedezőútra!
Erdei mályva | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() Nyíló példány
| ||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Malva sylvestris L. | ||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Erdei mályva témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei mályva témájú médiaállományokat és Erdei mályva témájú kategóriát. |
Az erdei mályva (Malva sylvestris) a mályva nemzetségbe tartozó, egész Európában elterjedt, lágy szárú gyógynövényfaj, amely a parlagon hagyott területeket, töltéseket kedveli. Magyar népies nevei: csúszóka, fűdző rózsa, nagy papsajt.
Észak-Afrikában és Ázsiában is vannak állományai.
Évelő növény. Szára kúszó vagy felálló, 30–120 cm-esre nő meg. Levelei hosszú levélnyeleken ülnek, tenyeresen 3-7 karéjúak, fűrészes szélűek. Viszonylag nagy, rózsáspiros virágai 2-6-osával a levélhónaljban nőnek, kivágott szirmúak. A sziromlevelek 20–25 mm-esek, sötéten csíkozottak, 3-4-szer nagyobbak a csészénél. A termés lapos, korong alakú papsajt, barna magja vese alakú.
A hideget és meleget egyaránt jól viseli, alakja az időjáráshoz alkalmazkodik. Télen a földön szétterülve szőnyeget alkot, nyáron akár 1 méter magasra is nőhet.[1]
Nyálkaanyagokat, flavonoid-szulfátokat, kis mennyiségű cseranyagot tartalmaz. A virágban kis mennyiségben antociánok, malvidin és delfinin található.
A legősibb haszonnövények közé tartozik. Az ókorban zöldségként használták. Fiatal leveleit a spenóthoz hasonlóan főzeléknek készítették el. A leveleket gyakran használták darázs- és skorpiócsípések borogatására.[2]
Belsőleg a virágot, ritkábban a levelet a székrekedés és a görcsös vastagbélgyulladás tüneti kezelésére, valamint köhögéscsillapítóként használják hörgőbántalmak esetén. Külsőleg, a bőrgyógyászatban bőrbetegségeknél viszketéscsillapítóként és bőrnyugtatóként alkalmazzák. A szájüreg betegségeinél fájdalomcsillapító, nyálkahártya-nyugtató hatású. Sok A-vitamint, vasat és kalciumot tartalmaz.[1]
A növény valamennyi hatására kiterjedő teljes körű gyógyszerészeti vizsgálat ma még nem létezik. Csupán az újabb keletű, egereken végzett laboratóriumi kísérletek bizonyították, a poliszacharidok immunrendszert serkentő hatását (a mályvával rokon orvosi zilíz gyökérkivonatával végzett kísérlet során).
Mindeddig a növénynek semmilyen mérgező hatása nem ismert, még hosszan tartó alkalmazása esetén sem.