Közönséges falgyom | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Parietaria officinalis L. | ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
Wikifajok
A Wikifajok tartalmaz Közönséges falgyom témájú rendszertani információt. CommonsA Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges falgyom témájú médiaállományokat és Közönséges falgyom témájú kategóriát. |
A közömséges falgyom (Parietaria officinalis), avagy falifű, romfű a rózsavirágúak (Rosales) rend csalánvirágúak (Urticanae) alrendjébe, ezen belül a csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozó faj. Magyarországon őshonos.
Fő elterjedési területe Közép- és Dél-Európa, Az Ibériai-félszigetről, Nagy-Britanniából és a Dániától északra eső területeken hiányzik. Köves, sziklás helyeken, romokon, üde gyomtársulásokban, szurdokerdőkben fordul elő.
Egyenes 40-60(-100) centiméter hosszú szárú évelő, levelei lándzsa alakúak, 10 centiméter hosszúságra is megnőhetnek, ép szélűek, áttetszőek, illetve pöttyökkel díszítettek. Jelentéktelen virágai apró bogernyőkbe tömörülnek a levelek tövében, négy tagúak, zöld színűek. Júniustól szeptemberig virágzik.
Drogja a virágos hajtás (Parietariae herba) cseranyagot, keserűanyagot gyantát és glikozidát tartalmaz.
A mai gyógyászatban nincs nagy jelentősége, elvétve található meg teakeverékekben. Vizelethajtónak és sebkezelésnél használják. Teáját vese- és hólyagbántalmaknál alkalmazzák. Régen vese- és epekő megelőzésére, reumás panaszokra, köhögéscsillapításra, de még súrolószerként is alkalmazták.
Taxonazonosítók |
|
---|