Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk és elemezzük a Vízi menta-et, egy olyan témát, amely különböző területeken nagy érdeklődést és vitát váltott ki. Az eredetétől a mai relevanciájáig áttekintjük a társadalomra gyakorolt hatását, lehetséges következményeit globális szinten és a körülötte létező különböző perspektívákat. A Vízi menta felkeltette a szakemberek, akadémikusok, szakemberek és a nagyközönség figyelmét is, sokféle véleményt és nézőpontot generálva. A következő néhány sorban a legrelevánsabb aspektusait vizsgáljuk, feltárjuk a hatását a különböző területeken, és megvizsgáljuk annak időbeli alakulását. Csatlakozzon hozzánk ezen a túrán, és fedezzen fel mindent, amit a Vízi menta-ről tudnia kell!
Vízi menta | ||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() Virágzó növény
| ||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
Mentha aquatica L. | ||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Vízi menta témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Vízi menta témájú médiaállományokat és Vízi menta témájú kategóriát. |
A vízi menta (Mentha aquatica) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj. Egyéb magyar nevei: balzsamfű vagy balzsamka.
A vízi menta elterjedési területe Európa, Ázsia és Afrika. Kerüli a nagyon hideg helyeket, például Európa északi részét és a sivatagos földrészeket is. Észak-Amerikába és Ausztráliába betelepítették.
A vízi menta többnyire felálló, egyszerű vagy elágazó szárú, 20-80 centiméter magas, évelő növény. Megdörzsölve erős borsmentaillatot áraszt. Levelei nyelesek, többé-kevésbé szőrösek, kerek vagy keskenyedő vállból tojásdad vagy hosszúkás alakúak, szélük csipkés, fűrészes, hosszúk 2-6 centiméter. A rózsaszín vagy lila virágok árörvökben állnak, melyek a hajtás csúcsán összezsúfolódva gömb formájú fejecskét alkotnak. Az alsóbb levelek hónaljában fejlődő álörvök jóval kisebbek. Termése négymagvú makkocska.
A vízi menta mocsarak, nedves rétek, vízpartok, árkok, magas sásosok, liget- és láperdők lakója. 1200 méter magasságig megtalálható. Nedves, tápanyagban gazdag agyag-, vályog- vagy tőzegtalajokon nő. Az ivaros szaporodás mellett kúszó gyöktörzsével és hosszú, föld feletti, leveles indáival is terjeszkedik. A virágzási ideje júliustól szeptember, esetleg október végéig tart.
Drogja (Menthae aquarticae herba) szabadlinalool, linalilacetát, carvon, szeszkvirterpén tartalmú illóolajat, cseranyagot tartalmaz.
Teája szélhajtó, valamint gyomorbántalmak, epebántalmak ellen használják, ezen kívül bélféregűző hatása is ismert. Külsőleg reumás bántalmak borogatására használják
A növény föld feletti részét gyűjtik virágzáskor.