Varjútövis

A mai világban a Varjútövis a nagyközönség számára nagyon fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. Hatása túlmutat a határokon, és a mindennapi élet különböző aspektusait fedi le, az egészségtől a gazdaságig, beleértve a technológiát és a kultúrát is. A _Var1 felkeltette az akadémikusok, tudósok, üzletemberek, aktivisták és a nagyközönség figyelmét, mindenféle vitát, vizsgálatot és akciót generálva. Hatása tagadhatatlan, és tanulmányozása elengedhetetlen ahhoz, hogy jobban megértsük azt a világot, amelyben élünk. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Varjútövis különböző aspektusait és fontosságát jelenlegi társadalmunkban, elemezzük globális szinten a hatását, és átgondoljuk lehetséges jövőbeli következményeit.

Varjútövis
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Angiospermae)
Osztály: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Bengefélék (Rhamnaceae)
Nemzetség: Benge (Rhamnus)
Faj: R. cathartica
Tudományos név
Rhamnus cathartica
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Varjútövis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Varjútövis témájú médiaállományokat és Varjútövis témájú kategóriát.

Rhamnus cathartica

A varjútövis (Rhamnus cathartica) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozó faj.

Elterjedése, élőhelye

Trópusi, szubtrópusi és mérsékelt éghajlatú területeken jellemző, eredeti élőhelye Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában volt. Észak-Amerikában dísznövényként kezdték ültetni a 19. század elején, ám kivadulva inváziós növénnyé vált, és azóta is jelentős károkat okoz az Egyesült Államok középnyugati vidékein. Magyarországon erdőszéleken, mezsgyéken, bozótosokban, vagy száraz legelőkön találkozhatunk vele. Leginkább a meszes talajokat kedveli.

Megjelenése

Leggyakrabban 2-3 méteres cserje formájában találkozhatunk vele, de faként a 8-10 méteres magasságot is elérheti. Kérge fiatal korban szürke színű, később sötétbarna, és pikkelyes is lehet. Fája szórtlikacsú, kemény tartású. Szíjácsa világosbarna, a gesztje pedig vörösesbarna.

Levelei

Főeres levelei Széles tojásdad alakúak, mindkét oldalukon íves oldalerek futnak, levélszélei finoman fűrészesek. Körülbelül 6 centiméter hosszúak, 4 centiméter szélesek, hegyes csúcsúak, átellenes állásúak. Felszínük fényeszöld, fonákjuk világosabb. Őszi színük sárga.

Virágok és termés

Apró, illatos virágait májustól júniusig növeszti a bogvirágzat formájában. Virágai a levélhónaljban növekednek, szirmai fehéreszöldek.

Termése körülbelül 1 cm átmérőjű, fekete színű, 4 csonthéjas magot tartalmaz. Szeptembertől októberig érik, a madarak kedvelt tápláléka.

Felhasználása

A varjútövist elsősorban hagyományos gyógyászati célokra használták, illetve használják ma is. A középkorban a torok és száj megbetegedéseinek kezelésére használták, ezenkívül úgy hitték, hogy ereje elűzi a démonokat.

Ma béltisztító, és enyhe hashajtó hatásán kívül bőrkiütés és köszvényes bántalmak ellen is javallt.

Fája kemény, szépen fényezhető. Festésre bogyója és kérge is felhasználható, előbbi zöld-, utóbbi kék színűre fest.

Egyéb elnevezései

  • ebtövis
  • macskatövis
  • fehértövis
  • disznótüske
  • sürgefa
  • hajtisztító
  • hajtisztító-kökény
  • festőkökény
  • szarvastüske
  • varjútövisbenge

Források