Berkenye (növénynemzetség)

A Berkenye (növénynemzetség) olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A kezdetektől napjainkig tanulmányozás, vita és elemzés tárgya volt különböző területeken. Jelentősége abban rejlik, hogy hatással van az emberek mindennapi életére, valamint relevanciája többek között az akadémiai, tudományos, társadalmi, kulturális területeken. Ez a cikk átfogó és részletes módon kíván foglalkozni a Berkenye (növénynemzetség) különböző szempontjaival, átfogó és frissített látásmódot kínálva a témáról. Eredetét, időbeli alakulását, a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatásait és a lehetséges jövőbeli perspektívákat vizsgáljuk.

Ez a szócikk a növényről szól. Hasonló címmel lásd még: Berkenye (egyértelműsítő lap).
Berkenye
Kerti berkenye (Sorbus domestica)
Kerti berkenye (Sorbus domestica)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Maloideae
Nemzetség: Berkenye (Sorbus)
Alnemzetségek
  • S. subg. Aria
  • S. subg. Chamaemespilus
  • S. subg. Cormus
  • S. subg. Micromeles
  • S. subg. Sorbus
  • S. subg. Torminaria
  • besorolatlan Sorbus
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Berkenye témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Berkenye témájú médiaállományokat és Berkenye témájú kategóriát.

A berkenye (Sorbus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, egész Európában elterjedt, több mint 100, cserje- vagy fafajt magába foglaló nemzetség. A nemzetség tudományos neve a „fanyar” jelentésű kelta „sor” szóból eredeztethető, mely nyilván a termés ízére utal. Az arab sorbet vagy sherbet is ebből a szótőből származik, ami a gyümölcsből készíthető italra utal (sörbet). Hajlamosak a kereszteződésre. A rózsafélék több más nemzetségéhez hasonlóan (például szeder (Rubus), rózsa (Rosa)) ebben a nemzetségben is sok, egymástól nehezen megkülönböztethető, vitatott besorolású taxon lelhető fel.

Felhasználása

  • Főleg dísznövényként igen kedvelt, mert nemcsak mutatós, de a légköri szennyeződéseket is elviseli.
  • Luc- és jegenyefenyő csemete ültetvényeknél gyakran ültetik, mert igénytelen, megnő sovány, vagy száraz talajon is, gyorsan nő, elnyomja a magas, kórós vágásnövényzetet.
  • Haszon erdőkben télen bő avarral takarja be a talajt, a levelek gyorsan és alaposan lebomlanak, termékeny humusszal látva el a növényeket.
  • Alkalmas lavinák törmelékkúpjának megkötésére, mivel gyökérzete mélyre hatoló és messzire szétágazó.[1]
  • Leveleiből főzött teáját csersavtartalma miatt bél- és gyomorbántalmakra alkalmazzák.
  • Bogyóiból pálinkát, likőrt és ecetet készítenek.
  • Fája jól megmunkálható, faragható, esztergálható és fényezhető.
  • Lombja jó takarmány juhok és kecskék számára.
  • Állatgyógyászatban bogyóit kecske- és sertésorbánc ellen használják.[2]

Fajok

Magyarországon az alábbi berkenyefajok fordulnak még elő:

Védettek a lisztes, déli és barkócaberkenye átmeneti kisfajai (minden lisztes levélfonákú berkenye).

Idegenhonos fajok:

Jegyzetek

  1. ↑ Rácz János: Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezés eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2013, 139. oldal. ISBN 978-963-9902-40-4
  2. ↑ Rácz János: Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezés eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2013, 140. oldal. ISBN 978-963-9902-40-4

További információk

Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!