Cikória

A Cikória téma az évek során sok ember figyelmét felkeltette. Jelentős eseményekben és tényekben gazdag történelmével a Cikória kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalomban, és számtalan elmélkedést és vitát generált. A Cikória eredetétől a mai relevanciájáig szakértők és rajongók tanulmányozásának, elemzésének és csodálatának tárgya volt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Cikória különböző aspektusait, a különböző területekre gyakorolt ​​hatásait és az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatását.

Cikória
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Nemzetség-
csoport: 		Katángrokonúak
Nemzetség: Cichorium
Faj: C. intybus
Alfaj: C. i. subsp. intybus
Változat: C. i. var. foliosum
Tudományos név
Cichorium intybus var. foliosum
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cikória témájú kategóriát.

Vörös cikória, más néven radikkió
Cukorsüveg-cikória

A cikória (Cichorium intybus var. foliosum) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó mezei katáng (Cichorium intybus) nemesített változata. Egyes fajtáit levelükért termesztik, a gyökércikória fajtacsoport fajtáinak gyökeréből kávépótlót[1] készítenek.[2] Egyike a legősibb zöldségféléknek.

Elterjedése

Őse a gyomként ismert mezei katáng, amelynek virágzatát forrázva gyógynövényként használják. Ebből alakultak ki a gyökeréért (pótkávénak) termesztett és a leveléért salátának termesztett változatok. Ősi alakja Európában, Afrika északi részén és Ázsiában elterjedt. Már az ókorban a görögök és rómaiak is ismerték vad és termesztett változatát is. Ma Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Olaszországban jól ismert. Hazánkban is termesztik, főleg takarmányozásra és pótkávénak.[2]

Fajtacsoportok

Általában az alábbi fajtacsoportokat különböztetik meg:

Az újabb kutatások szerint csak három fajtacsoport különböztethető meg.[3]

Haszna

A cikória értékes zöldségnövény. Jól segíti az emésztést, sok ásványi sót, emészthető rostokat, meszet és foszfort tartalmaz. Karotin- (A-vitamin-) tartalma alig valamivel kevesebb a sárgarépáénál.[4] Jelentős jódforrás. Inulintartalmára most figyelnek fel, amelynek kedvező hatása lehet a probiotikus bélflórára.[5]

Hajtatás

A nyáron termesztett növényeket október-november (amikor már tartósan alacsony a hőmérséklet) során felszedjük és a levélzetet a gyökér felső részétől 2 cm-re levágjuk és szorosan egymás mellé függőlegesen a hajtató edényben elhelyezzük egy kevés földben, és körülbelül 2 cm földréteggel borítjuk. A hajtatáshoz homokot is használhatunk. Mind a földnek, mind a homoknak kellően nedvesnek kell lennie a hajtatás alatt, de közben nem locsolhatjuk, ezért ezt még az ültetés előtt tegyük meg.[6]

Jegyzetek

  1. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2018. július 24.)
  2. ↑ a b Balázs Sándor Filius István: Zöldségkülönlegességek Mezőgazdasági Kiadó Budapest 1973, 43. oldal
  3. ↑ The phylogenetic relationship between different Cichorium intybus cultivars and cultivar groups, as revealed by RAPDs
  4. ↑ Bálint gazda oldala. . (Hozzáférés: 2009. május 16.)
  5. ↑ Prebiotics: chicory inulin and oligofructose ready to boom. . (Hozzáférés: 2009. május 16.)
  6. ↑ hajtatás[halott link]

További információk