Kétszikűek

A mai világban a Kétszikűek olyan téma, amely az élet minden területéről felkeltette az emberek figyelmét és érdeklődését. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a politikai és közgazdasági relevanciájáig a Kétszikűek sokrétű témának bizonyult, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. Ahogy haladunk előre a digitális korszakban, a Kétszikűek továbbra is releváns és aktuális, olyan kérdéseket és kihívásokat vet fel, amelyek megérdemlik, hogy komolyan és átgondoltan foglalkozzunk velük. Ebben a cikkben a Kétszikűek különböző aspektusait tárjuk fel, az eredetétől a mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatásáig, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy folyamatosan változó témára.

Ez a botanikai szócikk már figyelembe veszi a 2009 októberében megjelent APG III-rendszert a rendszertani részek tárgyalásakor.
Kétszikűek
Evolúciós időszak: Kréta–holocén
Mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis)
Mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Csoport: Szövetes növények (Tracheophyta)
Főtörzs: Virágos növények (Spermatophyta)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Szinonimák

  • Dicotyledoneae
  • Dicotyledonopsida
  • Rosopsida
Rendek
Amborellales
Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Aquifoliales
Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Austrobaileyales
Keresztesvirágúak (Brassicales)
Canellales
Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Kecskerágó-virágúak (Celastrales)
Somvirágúak (Cornales)
Crossosomatales
Tökvirágúak (Cucurbitales)
Mácsonyavirágúak (Dipsacales)
Hangavirágúak (Ericales)
Hüvelyesek (Fabales)
Bükkfavirágúak (Fagales)
Garryales
Tárnicsvirágúak (Gentianales)
Gólyaorrvirágúak (Geraniales)
Óriáslapu-virágúak (Gunnerales)
Ajakosvirágúak (Lamiales)
Babérvirágúak (Laurales)
Liliomfa-virágúak (Magnoliales)
Malpighiales
Mályvavirágúak (Malvales)
Mirtuszvirágúak (Myrtales)
Tündérrózsa-virágúak (Nymphaeales)
Madársóska-virágúak (Oxalidales)
Borsvirágúak (Piperales)
Próteavirágúak (Proteales)
Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Rózsavirágúak (Rosales)
Szantálfavirágúak (Santalales)
Szappanfavirágúak (Sapindales)
Kőtörőfű-virágúak (Saxifragales)
Burgonyavirágúak (Solanales)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kétszikűek témájú rendszertani információt.

Más rendszerezések
legközelebbi felsőbb taxon: Törzs
alsóbb taxonok: Alosztályok
  • Magnoliidae
  • Hamamelididae
  • Caryophyllidae
  • Dilleniidae
  • Rosidae
  • Asteridae
legközelebbi felsőbb taxon: Törzs
alsóbb taxonok: Alosztályok
  • Magnoliidae
  • Nymphaeidae
  • Nelumbonidae
  • Ranunculidae
  • Caryophyllidae
  • Hamamelididae
  • Dilleniidae
  • Rosidae
  • Cornidae
  • Asteridae
  • Lamiidae
legközelebbi felsőbb taxon: Törzs
alsóbb taxonok: Fejlődési szintek
  • Polycarpicae
  • Apetalae (Monochlamydae)
  • Dialypetalae és Sympatelae Pentacyclicae
  • Sympetalae Tetracyclicae
legközelebbi felsőbb taxon:
alsóbb taxonok:
  • Amborellales
  • Chloranthales
  • Nymphaeales
  • Austrobaileyales
  • Ceratophyllales
  • Magnoliidae
    • Magnoliales
    • Laurales
    • Canellales
    • Piperales
  • Eudicotyledon - Valódi kétszikűek
  • (Monocotyledon - Egyszikűek)

A kétszikűek (Magnoliopsida, v. Dicotyledoneae) a hagyományos rendszerezés szerint a növények egy osztálya. Az egyszikűekkel együtt alkotják a zárvatermők törzsét. A legidősebb zárvatermők kétszikűek voltak.

Megjelenésük, felépítésük

Két, egymással szemben álló sziklevéllel csíráznak – ezeknek a tápanyag raktározásában van fontos szerepük. A kétszikűek sziklevele csírázáskor a talajból kiemelkedik, mert a fejlődő fiatal szár felemeli az első lombleveleket és a még le nem száradt szikleveleket is (ún. föld felett csírázás), ellentétben az egyszikűek sziklevelével, amely a talajban marad, és nem kerül a felszín fölé (ún. földben vagy föld alatt csírázás). A sziklevelek között helyezkedik el a rügyecske, amiből a hajtás fejlődik ki, valamint a gyököcske, amiből a főgyökér. Ez utóbbi gyakran elágazik, oldalgyökereket fejleszt. A levelekben az erek felépítése hasonló, vagyis egy főér ágazik el több oldalérre. Gázcserenyílásaik a levelek fonákján vannak.

Száruk elágazó fás vagy lágy. Szállítónyalábjaik szabályos körben helyezkednek el.

A virágtakaró a legtöbbször kettős: csészéből és pártából áll (amikor ezek nem különülnek el, akkor lepelnek nevezzük). A virágtagok száma 4 vagy 5 (ez alól kivételek például az ősi bélyegeket hordozó liliomfák).

Rendszerezésük

Újabb rendszerezés

Az APG III osztályozás alapján a kétszikűek osztálya nem monofiletikus, azaz nem önálló taxon, hanem a csoportot osztályba nem sorolható rendekre és családokra, valamint a valódi kétszikűekre kell felbontani.[1] A be nem sorolt rendek és a magnoliids klád már az egyszikűek kiválása előtt önállósodtak.

Cronquist rendszerezése

Cronquist hat alosztályra bontotta a csoportot:

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Angiosperm Phylogeny Group