Ma a Cronquist-rendszer olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Cronquist-rendszer az emberek mindennapi életének döntő részévé vált. Akár a munka, a személyes vagy a tudományos szférában, a Cronquist-rendszer-nek sikerült jelentős hatást gyakorolnia a modern élet minden területére. Ezért fontos részletesen és objektíven elemezni a Cronquist-rendszer mindennapi életünkre gyakorolt hatását, valamint rövid, közép- és hosszú távú következményeit. Ebben a cikkben a Cronquist-rendszer-re vonatkozó különböző nézőpontokat és véleményeket tárjuk fel, hogy az olvasó széles körű és teljes képet kapjon erről a ma oly fontos témáról.
A Cronquist-rendszer egy növényrendszertani osztályozás, ami a zárvatermőket tárgyalja. A rendszert Arthur Cronquist (1919-1992) írta le munkáiban: An Integrated System of Classification of Flowering Plants (1981) és The Evolution and Classification of Flowering Plants (1968; 2nd edition, 1988).
Cronquist rendszere a zárvatermőket két fő osztályba sorolja, az egyik a Magnoliopsida (kétszikűek), a másik a Liliopsida (egyszikűek). Az osztályokon belül a növénynemzetségeket alosztályokba csoportosította.
A rendszer eredeti és különböző módosított változatai a mai napig széles körben használatosok, ám sok botanikus tér át az Angiosperm Phylogeny Group osztályozására, az APG II-rendszerre.
A Cronquist-rendszer, ahogy az An Integrated System of Classification of Flowering Plants (1981):